Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Kemény Aranka: A tökéletes mű

igen. Mindenütt csak karácsonykor. Meglátjuk, mi lesz; ez az első lépés az egy róka - három bőr felé. Tegnap küldtem el mind a három levelet.24

A tizenkét órás, vonaton megtett utazás élményét, a havas táj szépségét, a fényesség és sötétség, a csend és a hangok ellentétét és harmóniáját sűrítetten megragadó költői írás az olvadó jég látványának és hangjának együttesét a következő mondatban ragadja meg: „...az erkélyről milyen nagyszerű hallgatni az energikus napban, amely nyárba öltözteti a fehér telet, a tetőkön olvadó és csepegő hólémuzsikát, a csatornák zengő pattogását, amitől egyetlen zenegyár az egész palota, és havon megkékülő árnyék, és mindaz, ami piktort és embert érdekelhet."25 Ugyanezt a képet a Napos tél egy tátrai üvegteraszon című, a halált drámai erővel megéneklő, a jégcsapok ismétlődő, egyre gyorsuló cseppenő hangját a versformán át is tükröző, lendületes ritmikájú hosszúversben bontja ki. A részben a prózában már használt kifejezések itt is szerepelnek:

Cseppenként s végtelen hullnak a december fehér nyarában, a tátrai nap szúró melegében, cseppenként s végtelen hullnak a nagy üvegtetőkön, végtelen hullnak a december gyöngyei, olvadó cseppek, a tátrai nap szúró melegében, a forró erkélyeken, ötször

24 Harminchat év: Szabó Lőrinc és felesége levelezése (1921-1944) I. kötet, sajtó alá rendezte, bevezető és jegyzetek Kabdebű Lóránt, Magvető, Budapest, 1989,244.

25 Szabó Lőrinc, Négyszáz kilométeres film: Budapest-Magas-Tátra, Pesti Napló, 1926. december 22., 5; Reggeli Hírlap (Miskolc), 1926. december 25.; Prágai Magyar Hírlap, 1926. december 25.13; kötetben: Emlékezések, 143. A vonatát komplex leírását adja még a Duruzsolj, tátrai villamos című költeménye.

A tökéletes mű / 389