Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)
Kemény Aranka: A tökéletes mű
2. Egy korábban megírt esszét többször átír Szabó Lőrinc életútját végigkísérték az Edward Fitzgerald-Omér Kháj- jám-féle fordítások. 1920 és 1943 között háromféle fordításváltozatot készített, melyekhez, majd ezek együttes tervezett kiadásához minden alkalommal aktualizálta az ismeretterjesztő cikk és az életrajzi esszé határmezsgyéjén járó bevezetőjét. 1920-ban a Táltos-féle kiadást16 épp csak megelőzve, ez volt az első publikációja a Nyugatban.17 A nélkülöző költőnek e lehetőség egyszerre jelentett pénzkeresetet, a kötetnek - és egyben az ifjú költő műfordítói zsenijének - pedig jó reklámot. A szerkesztő, Osvát nemcsak a fordításokkal, de a bevezetőszöveggel is elégedett volt, Szabó Lőrinc /f/snap/ójában tett utalása szerint azt külön megírta a Nyugat számára. így is sok a hasonlóság a két szöveg közt, de a lapban rögtön az első mondatban leszögezi: „Az itt következő Omár-verseket nem Omár írta, hanem Edward Fitzgerald angol költő. Azok közül az igen érdekes kereszteződések közül valók, amelyeknél lehetetlen megállapítani, hogy hol végződik a fordítás és hol kezdődik az eredeti." Az életrajzot és az életmű sorsát összefoglalva, aktualitását hangsúlyozva, a történelmi hátteret elnagyoltabban, de a fordítás és a sajátos verselés témaköreit is érinti bevezetője. A kötet előszavában méltatja Fitzgerald érdemeit, de elsősorban Omár életútjával foglalkozik, s csupán egy mondatban jelzi: a magyar fordítás többnyire az angol „eredetit" követi. Ugyanakkor a könyv borítóján nem szerepel az angol költő neve. Előképe maga Fitzgerald volt, aki négyféle fordítását egy kötetben adta közzé. „Számos angol kiadás azóta mind a négy szöveget közli, hogy az olvasó tetszése szerint élvezhesse a négy változatot, és lépésről lépésre követhesse a folyton tökéletesített mű végleges kialakulását." 16 Omár KhAjjám, Rubáiyát, ford. Szabó Lőrincz, címlap Dienesné Révész Ilona, Táltos, Budapest, 1920. 17 Lásd G. Szabó Lőrinc, Edward Fitzgerald-Omár Khájjám négysorosai, Nyugat, 1920. február, 216-221. G. Szabó Lőrinc névvel, kötetben Szabó Lőrinc, Irodalmi tanulmányok, 15-17. kézirata, MTA KI KK Ms 4662/3. 386 / Kemény Aranka