Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Kemény Aranka: A tökéletes mű

az Óda a Genovai kikötőhöz címűnél megjegyzi: „Össze kellene szedni és tisztességesen meg kellene írni az én németországi útiképeimet!" - utalva németországi útjai során gyorsan született személyes hangú tudósításaira, tárcáira.3

E prózai életművet áttekintve kirajzolódik egy alkotói ív, melynek kezdete 1920-ra, tetőpontja az 1941 -tői 1944-ig tartó időszakra tehető,^4amikorSzabó Lőrinc publicisztikája mellett olyan, azéletrajzi esszét az életmű elemzésével összekapcsoló dolgozatai születnek meg, mint a Tóth Árpádról, Babitsról, Juhász Gyuláról, Baudelaire-ről, Francis Jammes-ról vagy a Villonról szólók. Talán az életeket fenyegető világháború és annak bizonytalan kimenetele, de közelgő huszonöt esztendős alkotói jubileuma, annak remélt ünneplése is ösztönözhette arra, hogy visszatekintsen életművére.

A javítás, átírás, újraírás gyakorlatában említsük meg mindenekelőtt a verseit átíró költőt. A nagy elődök elsősorban a folyton javító, újraíró Goethe, Baudelaire, az istenített Stefan George és a perzsa Omár Khájjám verseit négyféle fordítás-átírás változatban közreadó Edward Fitzgerald voltak. „E kis antológia kiadásának terve impulzust adott régi szándékom megvalósítására, hogy »újraírjam« régi verseimet" - fűzi Szabó Lőrinc 1934-ben Válogatott Versei bevezetőjéhez.5 Míg az Örök Barátaink 1941-ben megjelenő kötete számára műfordításait javította ki, addig saját verseinek, első négy verskötetének átírását, véglegesítését az 1943-as Összes verseiben valósítja meg.6 Egy feltehetően ekkor, 1943 elején készült interjúban így beszél munkájáról: „...úgyszólván ifjúkori verseimnek adom meg a definitiv formát. Átdolgozom, újraöntöm az első verseimet [...] Stilá- ris és logikai hibák vannak ugyanis benne, melyek hihetetlenül irritálnak. Ki kell tisztítanom a rajzot, meg kell adnom a daraboknak a végső

3 Uo„ 41.

4 „Az új magyar költészet legjelentősebb alakja. Nemcsak eredeti verseivel, de műfordításaival is méltó utóda a legnagyobbaknak. Alkotókészsége delelőjén áll." - így jellemezte Szabó Lőrincet a Film Színház Irodalom szerkesztője az 1941/10. számban.

5 Szabó Lőrinc Válogatott Versei, szerk. Juhász Géza - Kardos László, Nagy Károly és Társai, Új írók 8, Debrecen, 1934, 3.

6 Szabó Lőrinc Összes Versei, 1922-1943, Singer és Wolfner, Budapest, 1943.

382 / Kemény Aranka