Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Váradi-Szitha Ábel: „...Telitett tér, álló idő..."

séget inszcenírozzák („az, amelyben megszakad a tudat"). A kérdés természetesen itt nem elsősorban a líra által közvetített üzenet tartalmára vonatkozik, mint egy vallás tanításaira, hanem arra, hogy a médium önmeghatározása szerint hogyan képes közvetíteni ezt az üzenetet olyan módon, hogy megszüntetve annak idegenségét önmagában hordozza azt, mint egyik médium a másikat, végtelenség (nirvána) a végtelen(nétett)séget („az, amelyben minden jel végtelen"), aminek ígérete már a 709. Fiume című versben felhangzik („[...] ott vár a Parttalan, / ott, ott kezdődik ami nincs, de van, / ott a tenger, a Létező Csoda, / a Végtelenség [...]"). A legfőbb boldogság végén legfőbb tudássá változó legfőbb boldogság médiuma így líraként határozza meg önmagát, pontosabban a „költészet kezdetedként, amely egy szakrális buddhista pillanat kontextusában („ha ébredsz") hangzik fel ismét, melyet - mint végtelenséget - nem lehet a megismerés tárgyi oldalán rögzíteni többé. „Ha elemezni tudnánk a végtelenség benyomásait, a végtelenség képeit, vagy azt, amivel a végtelenség járul hozzá a képekhez, egykettőre a legtisztább fenomenológia világában találnánk magunkat - a fenomének nélküli fenomenológia birodalmában [...] Másként fogalmazva: mivel a végtelen nem tárgy, a végtelen fenomenológiája azonmód a képzelődő tudathoz terelne vissza bennünket."40

A Tücsökzene olvasása során azonban már maga az olvasás időben kibontakozó megvalósulása aláássa, hogy a ciklus egyszerűen a nirvána (mozdulatlan tér) megjelenítésére alkalmas médiumként tüntesse fel önmagát, így a kötet játékba hozza a nirvána párfogalmaként ismert szamszárát. A létforgatag - a már említett tenger vagy óceán buddhizmusban is használt képe mellett - egy mechanikus, és fejlődését a Tücsökzene megírásának idejében befejező hangszer, a verkli képében (és így hangjában) konstituálódik (218. Verkli). A Verkli működése - amellett, hogy a Vers és valóság szövege szerint keleti gondolatritmust használ a vágóképszerű szerkesztéshez41 -szintén

40 Bachelard, /. m., 163.

41 Szabó L, Vers és valóság, 228.

....Telitett tér, álló idő..." / 365