Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Kabdebó Lóránt: „egy Költő Agya"

kerül maga a szó rímhelyzetbe! Németh László megfigyelését követve a vers átalakulásáról:81 először még egy folyamatos, a „sátános" versmondásnak a görög himnuszokra emlékeztető hangvételébe rejtve jelenik meg az „ingyen" kifejezés.

S valakiért, ím, ezt a gőg-lírát Sekély mesével, önmagát titkolva,

Csak úgy és akkor, ingyen fölcseréli,

Mikor életét nem írja, ha éli.

S te elfogadod reménytelenül ezt is, meg azt is, amit nem kivánsz.

Majd strófás versben, ellentéteként reménnyel teljesen, már részben a rímbe is beleolvadva:

És egyszerre oly könnyű minden és olyan égies a hit, hogy ami csak kell,

Megjön ingyen is.- hogy ezt a versszakot már a szonettszövésben alakítsa tovább egy terzinában, magát a szót hangsúlyos rímhelyzetbe emelve:

És egyszerre oly könnyű minden

és oly mélységes a hit,

hogy ami csak kell, fog jönni ingyen.

81 „Az anarchikus iramú vers, melyet gazdája a görög kórus modernizált változatának nevez [...] [a] szöktetett jambus fokról fokra belevész egy merevebb, gőgösebb mértékbe, a strófák felhúzzák láncos várhídjaikat, az egy szuszra elfúható vers mondatokra szakad; a költő elzárkózik, gombolkozik, s aki annyi szonettet fordított, felfedezi a maga számára is a szonettet. A Szabó Lőrinc-vers nem szavalható költemény többé, mely tetőt, hullát, elkapott szénásszekeret hoz árvíz hátán. A kompozíció egyszerre nagyon fontos lett, és egyszerre száműzött minden fölöslegest." Németh László, Új nemzedék, 1931: Szabó Lőrinc, Nyugat, 24(1931), 236-240; = Németh, Két nemzedék, Magvető-Szépirodalmi, Budapest, 1970, 326-332.

,egy Költő Agya" / 35