Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Váradi-Szitha Ábel: „...Telitett tér, álló idő..."

„...Telitett tér, álló idő..."

A kelet lírai interiorizáció- ja a Tücsökzenében /

Váradi-Szitha Ábel

[...] az én maga is a lét „eseménye"1

Tanulmányomban talán elsőként történik kísérlet a kelet jelenlétének és funkciójának vizsgálatára2 Szabó Lőrinc Tücsökzene című versciklusában, amelyet nem kifejezetten szokás a keleti tematikához kapcsolódóan tárgyalni, de amelynek enigmatikus, megfejtésre szoruló jellegét a Vers és valóság is hangsúlyozza, amikor arra több száz évet biztosít a jövőbeni európai olvasók számára.3 Mivel Szabó Lőrinc keleti tematikájú verseinek recepciója a korpusz megjelenését jóval a Tücsökzene megjelenése (1947) előtti időszakra datálja, elsősorban a Te meg a Világ (1932) és a Különbéke (1936) című kötetek vo1 Kulcsár Szabó Ernő, A kettévált modernség nyomában. A magyar líra a húszas-harmincas évek fordulóján = „de nem felelnek, úgy felelnek". A magyar líra a húszas-harmincas évek fordulóján, szerk. Kabdebó Lóránt - Kulcsár Szabó Ernő, Janus Pannonius Egyetemi Kiadó, Pécs, 1992, 21 -52, 46.

2 Jóllehet, „szisztematikus" keleti olvasata nincs a Tücsötoene'nek, ugyanakkor a kötet recepciójában már feltűntek ilyen irányú értelmezési lehetőségek, mint például Sőtér István 1960-as összegyűjtött versekhez írt tanulmányában: „A Tücsökzene monotóniája, zümmögő, félálomszerű hangulata mélyebbről származik: a buddhai kontempláció tompított mámorából, mely ennek a költeménynek alapját képezi." Sötér István, Szabó Lőrinc = Szabó Lőrinc összegyűjtött versei, Magvető, Budapest, 1960, 1266.

3 Szabó Lőrinc, Vers és valóság. Bizalmas adatok és megjegyzések, Osiris, Budapest, 2001,184.

....Telitett tér, álló idő..." / 355