Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)
Szele Bálint: Maradandó érték és értéktelen szöveg - Szabó Lőrinc Shakespeare-fordításai
Szabó Lőrinc rövid idő - pár hét - alatt fordította le a darabot.32 Főleg a költői részeket fordította újra, a prózai, komikus részeket nagyrészt lemásolta Rákosi Jenő fordításából, ezek tehát nem haladták meg a XIX. századi Shakespeare-fordítások színvonalát. A szöveg több komoly igazításon is átesett később, de ez a komikus részeket érdemben nem érintette.33 Szabó Lőrinc komédiafordításainak egyik legjellemzőbb tulajdonsága a mérhetetlen nyelvi gazdagság. Ennek része a modern szavak használata, de a Németh Antal által említett mondattani újdonságok, vonzat-módozatok, kapcsolatok, kapcsolásmódok alkalmazása is.34 Szabó Lőrinc nem fél papírra vetni olyan szerkezeteket, mint „sürgős fogadást kér", „összeereszkedett Charles-szal", vagy „férjére tolni a saját hibáját", és az olyan újdonságoktól sem riad vissza, mint például „dugva, rejtve tőlem mindent" vagy „tapasztalatom, amely megszomorít". Ezek a mai színházban, ráadásul vígjátékban, már idejétmúltnak hatnak, még akkor is, ha Shakespeare idejében a komédia elgondolkodtatóbb műfaj volt, mint ma, nem csak a szó szoros értelmében vett nevettetésen volt a hangsúly. A fordítás korabeli kritikusai ugyan gyakran ellentmondanak egymásnak (lásd paraszti modor vs. népnyelv), de bizonyos dolgokban megegyezik a véleményük. Az Új Magyarság kritikusa35 szerint „a fordító olyan fanatizmussal ülteti át a kort és a költő korabeli szabadszá- júságát, hogy túlbuzgóságában elveszti a mértéket és nem egyszer kisiklik. [...] A jó ízlés határát felrúgja és beleesik a paraszti modorba." Emellett elismeri, hogy Szabó Lőrinc fordításában „ifjú Shakespeare támad föl", amit „élvezet hallgatni, dagad és árad, játszik és szédít". Az Új Nemzedék B. nevű kritikusa szerint a költő „a mai szókincs korcs 32 Munkájáról részletes összegzés található: Szele Bálint, Szabó Lőrinc Shakes- peare-drámafordításai, Semmelweis, Budapest, 2012. 33 Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy az Ahogy tetszik nem tartalmaz bohózati humort (low comedy), stílusa még a komikus részekben is finom, így a Vízkeresztné\ jobban illett Szabó Lőrinc műfordítói alkatához. 34 Németh Antal, Szabó Lőrinc Shakespeare-fordításai, 103-104,108. 35 P.J., Ahogy tetszik, Új Magyarság, 1938. december 18. 342 / Szele Bálint
