Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Szele Bálint: Maradandó érték és értéktelen szöveg - Szabó Lőrinc Shakespeare-fordításai

hangzik, versben és prózában egyaránt. Nálunk szinte hagyomány a Shakespeare-i stílust azonosítani a régi Shakespeare-fordítások stílusával, holott a kettő között egy világ van. Shakespeare nyelve, akármennyi benne az archaikus, ma is élő nyelvnek hangzik, tele van lüktető vérrel, zengésébe nem vegyül semmi papírzizegés. Régi Shakespeare-fordításaink nyelve - leszámítva a nagy köl­tőinktől származókat, - ennek éppen ellenkezője, tipikus papirosnyelv, amelyen soha sehol nem beszélt senki. Sza­bó Lőrinc mai nyelven szólaltatja meg Shakespeare-t.6 Szabó Lőrinc első Shakespeare-drámafordításának újdonságát akkor érthetjük meg a legjobban, ha áttekintjük a színdarab korabeli kriti­káit és megvizsgáljuk azok fókuszpontjait. Az egyik fontos jellemző, amelyet kiemelten kell kezelnünk, a szövegben fellelhető modern/ városi szavak, a másik Szabó Lőrinc újszerű, természetes, modern szövege. Ez utóbbi kapcsán említhetjük még a szabadon kezelt jam- bikus verset is. Az Athéni Timon bemutatója után több kritikus is kiemelten kezelte Szabó Lőrinc szóválasztásait, például Papp jenő „selejtes mai szavakról" ír,7 míg ,,-s", a Nemzeti Újság kritikusa „átszabott shakesperai (sic!) nyelv"-et említ, és megjegyzi, hogy „új a fordítás is. Sokszor csaknem meghökkentően új. Mikor olyan merkantil sza­vakkal találkozunk benne, mint bon, garantálni, felszisszentünk."8 Kállay Miklós szerint a fordító a modern szavakkal csak hidat akart verni a régi darab aktuális vonatkozásai s a mai közönség közé.9 Kosztolányi Dezső visszafogott, de lényegre törő kritikával illette költőtársát: 6 Schöpfun Aladár, Színházi bemutatók. Athéni Timon, Nyugat, 1935. december. (A he­lyesírás modernizált formában.) 7 Papp Jenő, Két bemutató: Athéni Timon, Új Magyarság, 1935. november 9. 8 -s., Az Athéni Jimon uj Shakespearei stílust és nyelvet szólaltat meg a Nemzeti Színház­ban, Nemzeti Újság, 1935. november 8. 9 Kállay Miklós, Athéni Timon, Nemzeti Újság, 1935. november 9. Maradandó érték és értéktelen szöveg... / 333

Next

/
Thumbnails
Contents