Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)
Szele Bálint: Maradandó érték és értéktelen szöveg - Szabó Lőrinc Shakespeare-fordításai
és Cressida, valamint az Athéni Timon, bár ebből is készült már egy újabb fordítás.4 Utóbbi két színmű nem tartozik a népszerű darabok közé, így ritkán adják elő őket, nincs új fordítás iránti kényszer. Tanulmányomban elsősorban azt szeretném megmutatni, hogy mi volt az az újdonság és miben állt az a műfordítói úttörés, amely hozzájárult egy új Shakespeare megjelenéséhez az 1930-as és 1940- es években, hogyan vált Szabó Lőrinc a mai „modern" fordítók elődjévé, illetve áttekinteni azokat az okokat is, melyek a Shakespeare-da- rabok időről-időre történő újrafordítása mögött állnak. Az úttörő fordítás: Athéni Timon A magyar Shakespeare-fordítás legfontosabb alapelve a tökéletes tartalmi és formai átültetés és ezzel együtt az érthetőség. Az ideál Vörösmarty Mihály és Arany János óta az, hogy Shakespeare minden sorát pontosan az eredeti formában kell fordítani, emellett a szöveg legyen jól eljátszható és elmondható. Ezek az elvek már az első Shakespeare-összkiadás idején javíthatatlanul sérültek: Arany, Petőfi és Vörösmarty kivételével egy fordító sem tudott maradandót (sokszor akár csak pontos, gördülékeny, magyaros szöveget) alkotni, viszont a Kisfaludy Társaság tekintélye sokáig meggátolta új, modernebb szövegek megjelenését és kiadását. Babits és Kosztolányi próbálkozásai sem hozták meg a remélt áttörést.5 Schöpflin Aladár elsősorban azért tartotta nagyra a Shakespeare-fordító Szabó Lőrincet, mert elszakadt a már születésekor elavult (és végeredményben káros) hagyománytól: [Szabó Lőrinc] fordítása teljes lehetőséget ad a beszéd természetességére. Legelső sorban fesztelenül 4 Az interneten található adatok szerint Vecsei Miklós H. készített új fordítást, amely azonban nem jelent meg nyomtatásban, és inkább adaptációnak tűnik. Az újrafor- dítás iránti igényt mindenesetre egyértelműen jelzi. 5 Lásd Szele Bálint, A magyar Shakespeare-fordítás története. Műfordítás-elméleti áttekintés 1785-től2005-ig, Fordítástudomány, 2006/2, 78-94. 332/Szele Bálint
