Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)
Szávai Dorottya: „Sátánná koronáztam magamat"
Sőt, az Örök Barátainkban szerepeltetett fordítás-korrekciók, illetve a Baudelaire-adaptációk új kontextusba helyezése még inkább felkínálják az újraolvasásnak ezt a lehetőségét: ha például az 1941 -es I. kötet kompozíciós logikáját követve olvassuk a Baudelaire-fordítá- sokat, azt látjuk, hogy A dög (Le charogne) mellé a költő odahelyezte a fordításában az Imádlak, mint az éj fekete boltozatját című verset (je t'adore a l'égal de la voute nocturne), s ezáltal egy olyan Baudelai- re-korpusz rajzolódik elénk, melyben sokkal élesebben látszik a költői szó testi mivolta. „[...] Támadni készülök, s mint dögre kukacok / lábnélküli hada, rohamra indulok, / s szeretlek, óh, te, vad, te, könyörtelen állat: / szépítő fagyodért csak még jobban imádlak."51 Korántsem látszik tehát esetlegesnek, hogy Baudelaire botrányos, durván tabusértő emblematikus versét, az Une charogne-t éppen Szabó Lőrinc fordította magyarra Egy dög címen. Legkevésbé sem lehet véletlen, hogy a rothadó test szomatikus költői leírását látjuk megismétlődni a magyar költő olyan poétikai kezdeményezéseiben, melyek kései szerelmi lírájában jellegzetesnek mondhatók. Az eredetileg kiadatlan Káprazat-ciklusban (1953-1956)52 a halott kedves testét felidéző költői gesztusok, melyekben a szerelmes, egykor vágyott test és a sír figurája a maguk korporalitásában éppolyan botrányos módon helyeződnek egymás mellé - legalábbis az esztéta modernség humanisztikus perspektívájából nézve -, mint ahogy Baudelaire „iszonyú dög"-je alábbi sorainak egymásra „rímeltetése" durván provokálva feszegeti mind a korabeli esztétikai, mind a társadalmi morális normákat: „kipárolgással telt hasa", „te, nők között királynő, / az utolsó szentség után", akinek csontját „penész eszi", húsából „vadvirág nő, / s kövér gyom burjánzik buján". Akárcsak a fentebb idézett zárlat hírhedt asszociációi: „én őrzöm, isteni szép lényegükben őrzöm / elrothadt szerelmeimet!" 51 Az Örök Barátaink-beli Une charogne korrigált szövegében pedig egy apró, de beszédes módosítást találunk: a záró sor „Elrothadt szerelmeimet" helyén az 1941 -es változatban „Elrothadt kedveseimet" szerepel. 52 Vö. Nagy Csilla vonatkozó interpretációjával: Nagy Csilla, Dinamikus erőtér: Test- és szubjektumtapasztalat Szabó Lőrinc költészetében, Irodalmi Szemle, 2017/12,28-36. .Sátánná koronáztam magamat" / 327
