Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Szávai Dorottya: „Sátánná koronáztam magamat"

Szabó Lőrinc azt írja a Tücsökzene egyik vonatkozó darabjában, a 156-os Az új bűvölet címűben, hogy a Fleurs du mal „pózokba vitte". Ha a költő Baudelaire-képét a filológia eszközeivel akarjuk rekonstruálni - márpedig felettébb kérdéses, hogy ki lehet-e kerülni ezt az utat -, akkor rögtön történeti és teoretikus ellentmondások sorába ütközünk. Hiszen az interpretációnak már ezen az elsődleges szintjén is olyfajta problémákkal kell számolnia, olyan nehézségeket kell leküzdenie, mint a pozitivista értelmezési hagyomány kísértetei (lásd a költő-, illetve íróportré műfajának olyan kellékeit, mint a különcség, a póz vagy a spleen) vagy az esztéta-parnasszista-szecesszi- ós líratörténeti örökség értelmezési keretei.28

156

Az új bűvölet

Éj s villámok! vakság és robbanás!

Félelmesen, s mintha realitás lett volna, tört rám az új bűvölet, a baudelaire-i. Átszellemült eget hozott, poklokat s édes balzsamot, s bár művi remeklése is fogott, főképp az ébredő erotikum újjongta körűi: a már szomorún megismert s vonzó-ijesztő gyönyör.

Nagyrészt képzelet tehát! Semmiről, ami romlás, nem volt, nem lehetett még tudásom, de máris rettegett a lelkem: mi sújt, milyen büntetés - s mi jogon?! - hogy ami oly édes és oly gyönyörű, azt kívánni merem?

28 A költő már gimnazista korában Baudelaire-t fordít (és Babitsról, választott mesteréről tart előadást). Szabó Lőrinc költői pályája kezdetén „egyszerre lesz szecessziósán klasszicizáló és izgatottan szertelen", elsődlegesen a korai Babits-líra hatására. Vö. Kabdebó, Szabó Lőrinc pályaképe, 16-17.

.Sátánná koronáztam magamat" /315