Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Szávai Dorottya: „Sátánná koronáztam magamat"

kontextusában - mint ismeretes - különös jelentősége van. „Baudelaire egyetlen verseskönyve nem véletlenül összekerült versek gyűjteménye, hanem egészében megszerkesztett műalkotás. [...] Ugyancsak az említett szigorúság kötelezett a formahűségre is." - olvashatjuk az 1923-as magyar kiadás előszavában.20

Negyedszer: Szabó Lőrinc „egyszerre lázadó és tehetetlen néző volt verseiben".21 „így versében két szemlélet testesül meg: a kiteljesedni akaró lázadóé és az ennek kudarcait figyelő, szkeptikus elemzőé. A személyiség épp ebben a [...] dialógusban fogalmazódik meg, a társadalomban való önmegvalósítás helyett a tudatban, látomás formájában."22 Mindez erős rokonságban van a Baudelaire-versek lírai beszélőjének pozíciójával. Utóbbiról a következőt emelném ki, Gyergyai Albert értelmezését idézve (akit nem mellesleg a Pandora szerzői gárdájába is felkért Szabó Lőrinc): A „mélyebb Baudelaire" megértésének egyik kulcsa, hogy ő az a költő, „aki mer csak nézni" (64.).23 A Baudelaire-líra lázadó költői attitűdje mellett csaknem fölösleges érvelni.24

Kabdebó Lóránt sokrétű és szerteágazó olvasatainak egyik centrifugális pontja aktor és néző - a Te meg a világ kötettel kiteljesedő - kettős szólama,25 a költői tudat „tükörszínjátéka" a Szabó Lőrinc-versben. Ehhez a felfogáshoz csatlakozva a néző metaforával leírt baudelaire-i perspektíva tehát ugyancsak a Szabó Lőrinc-költé- szet hatástörténeti előzményeként funkcionál.

Ezt a tipológiát továbbgondolva az általam tárgyalt korpuszban a költői tudat tehát mint „néző" tekint az egykori „aktorra": a verses

20 Charles Baudelaire, A Romlás virágai, ford. Babits Mihály - Szabó Lőrinc - Tóth Árpád, a végleges magyar kiadást jegyzetekkel sajtó alá rendezte Szabó Lőrinc, Genius, Buapest, 1923, VII-VIII.

21 IOlbdebó Lóránt, I. m„ 10.

22 Uo„ 73.

23 Gyergyai Albert, „Baudelaire nyomában (1821-1867)" = Uö„ Késői tallózás, Szépirodalmi, Budapest, 1975, 62-81.

24 Vö. „Nem ismert félelmet, ha valamilyen új, még nem tapasztalt, le nem írt jelenséggel találkozott, és nem törődött szavai hatásával, ha úgy érezte, valamilyen igazság nyomába jutott. [...] A végtelenben is meglátta a határokat. Bűvészmutatványa: leküzdeni a korlátokat, az élet minden ismeretlenjét megközelíteni.” = Kabdebó, Szabó Lőrinc pályaképe, 9.

25 Vö. pl. Kabdebó, I. m„ 1A.

.Sátánná koronáztam magamat" /313