Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Szávai Dorottya: „Sátánná koronáztam magamat"

történeti kontextusának vonatkozásában is. Az idegenség átsajá- títása a Tücsökzene Baudelaire-utalásainak szintjén egyszersmind a Baudelaire-vers, a fordítás-korpuszban a Baudelaire-oeuvre „ide- genségének" átsajátítását jelenti, még abban az esetben is, ha a kulturális idegenség itt merőben más, merőben relatív a keleti kultúrához mérten. De a saját és az idegen viszonyának dinamikája nagyon is hasonlatos: innen tekintve az általam vizsgált Baudelaire-hivatko- zások, -átírások, fordítások és újrafordítások az idegennel való identifikáció, az idegen „otthonos" átsajátítása mint a saját öntükrözése ismétlődnek tükörszerűen újra meg újra a Szabó Lőrinc-életműben. Sőt, a tükör végtelenített, mise en abyme mélységeiben, vagyis nem pusztán autopoétikai, de metapoétikai önértelmezésként is működnek, amennyiben Baudelaire maga is az idegenség, s benne az idegenség érzéki effektusainak költészetét teremtette meg.17 Utóbbinak külön jelentősége van Szabó Lőrinc szerelmi lírájának vonatkozásában, ahol - mint alább kifejtem - ugyancsak alapvetőnek mondható a baudelaire-i minta.

, 9

Es mindezen összefüggéseknek újabb mélységet ad, hogy a költő Örök Barátainkhoz fűzött kommentárjaiban visszatérő elem az idegenség képzete, vagyis Szabó Lőrinc a fordítás problémáját kimondottan az idegenség-tapasztalat összefüggésébe helyezi.18

Harmadszor: mintha a Baudelaire-költészetformai tökélye köszönne vissza Szabó Lőrinc verseinek formai letisztultságában. „A forma, a gondolati líra nagy korszakaira emlékeztetőn, nemcsak cifra köntös, hanem megoldás is, meggyötör és felszabadít, mint egy matematikai levezetés; a képlettel rokon, nem a képpel." Halász Gábor 1932-es megfigyelése a Te meg a világ kötet kapcsán19 a költői nyelv baudelaire-i megújítását idézi. Mármost a formai letisztultság rokonságának, e párhuzamos poétikai igénynek a Baudelaire-fordítások

17 „Az idegenség feldolgozása [...] a »költészet« reflexiós alakzatában [...] megy végbe, amely [...] a harmincas évek elejétől, lényegében a Te meg a világot követően ritkán hiányzik a Szabó Lőrinc-líra metapoétikai önértelmezéseiből." Uo„ 149.

18 Vö. Kulcsár-Szabó, I. m., 140.

19 Idézi Kabdebó, I. m., 67.

312 / Szávai Dorottya