Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Szávai Dorottya: „Sátánná koronáztam magamat"

Öregem, / boldogan közük: / Babits maga sem / rímel különbül!" - olvas­hatjuk ugyancsak a Tücsökzene 233. darabjában.7 Kulcsár Szabó Ernő Egy kisajátíthatatlan klasszikus. Szabó Lőrinc a líra hatástörténetében című tanulmányában a későmodern kor- szakküszöb-kétdés összefüggésében megállapítja, hogy „az élő iro­dalom újraírja önnön előzményeinek történetét", s „a hagyomány új arculata" kapcsán, mely a „jelen új önmegértésétől" függ, a Szabó Lőrinc-líra kortárs „utóéletéről" beszél. Engem most ezzel szemben az „előtörténete" foglalkoztat.8 Tudniillik, hogy a Szabó Lőrinc-életmű hogyan írja újra önnön baudelaire-i előzményeinek történetét, s ekként hogyan érti meg és olvastatja önmagát. Ha Szabó Lőrinc Baudelai- re-ét próbáljuk rekonstruálni, ahhoz támpontul szolgálhatnak A Rom­lás virágai-fordításokon túl a velük egy időben keletkezett kötetek, darabok, a Tücsökzene lírai testamentumának e vonatkozású költői önreprezentációi, csakúgy, mint a Vers és valóság idevágó önértelme­ző passzusai. Elsőként néhány olyan szempontot szeretnék vázolni, melyek Szabó Lőrinc és Baudelaire „összeolvasásához" támpontunkul szol­gálhatnak, olyan diszkurzív vagy történeti analógiákat, illetve ösz- szefüggéseket, melyek a két életművet összekötő evidens filológiai kapcsolaton túl, vagy éppen amögött is léteznek. Ezen párhuzamok persze csak mintegy a csontvázát adják a Szabó Lőrinc-Baudelai- re-dialógusnak, ez a csontváz azonban sok mindent élesebb megvi­lágításba helyezhet. Kiindulópontomul szolgál mindkét költői életmű vitathatatlanul paradigmaváltó líratörténeti státusza: Baudelaire költészete mint az európai líratörténeti modernség forráspontja, Szabó Lőrinc lí­rája mint a magyar későmodernség, másként a dialogikus költői paradigma reprezentáns megalapozása. Emellett ott vannak - a pa­7 „És már ekkor [azaz első éves egyetemista korában] eljut [...] Baudelaire-fordítása- inak híre választott mesteréhez, Babitshoz." Kabdebó Lóránt, Szabó Lőrinc pályaképe, Osiris, Budapest, 2001,16. 8 Kulcsár Szabó Ernő, Egy kisajátíthatatlan klaszikus. Szabó Lőrinc a líra hatástörténeté­ben = llő., Szöveg, medialitás, filológia, költészettörténet és kulturalitósa modernségben, Akadémiai, Budapest, 2004,210-216, 210. .Sátánná koronáztam magamat" / 309

Next

/
Thumbnails
Contents