Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Barna László: „Weither álmai"

filozófiaelméleti alapvetéseivel szokta volt összefüggésbe hozni.4 Jelen tanulmányban egy dologra rávilágítani, egy másikra pedig utalni szeretnék. Egyfelől azt igyekszem bemutatni, hogy nem csupán a russel- li analízis és a Szabó Lőrinc által is expressis verbis bevallott stirneri etika hatása artikulálódik a versben,5 de a Goethe Wertherében6 igen szemléletesen kitűnő dichotomikus világnézet is, azaz a két eltérő műfajú mű transztextuális olvasatának feltárása nem mutatkozik érdektelennek.7 A dolgozat egy másik problémát is kijelöl, jelesül, hogy a két és fél évvel korábban megírt vers és így a műfordító-költő irodalomszemlélete milyen minőségben alakítják a Werther célnyelvi variánsát. Az elemzés itt a forrásnyelvi és a célnyelvi szöveg összehasonlításával igyekszik majd véleményt alkotni, mely során egy ilyen - minden bizonnyal speciális - helyzetben a fordító Szabó Lőrinc műhelytitkaira is fény derülhet. Noha nincs arról tudomásunk, hogy a fordítás Szabó Lőrinc saját ötlete volt-e, vagy penzumszerű megbízásos munkáról van szó, az viszont bizton állítható: a költő egyfajta megszólaló médiumot látott az idegen szövegben, jelesül saját gondolataiét. Ezen a ponton pedig fel kell merüljön a kérdés, hogy fordítása során a forrásnyelvi szöveg releváns szöveghelyeit mennyiben alakította át a célnyelvben saját költői beszédmódjának tükröződéseként. Ennélfogva pedig műfordítói munkájáról, elveiről is tudomást szerezhetünk. Természetesen abból a forrásnyelvű kötetből dolgozom, melyből Szabó Lőrinc a fordítását végezte.8

4 Kabdebó Lóránt, „A magyar költészet az én nyelvemen beszélA kései Nyugat-líra összegződése Szabó Lőrinc költészetében, Argumentum, Budapest, 19962 (Irodalomtörténeti füzetek, 128); Uö., Vers és próza: A modernség második hullámában, Argumentum, Budapest, 1996.

5 Vagy adieri individuálpszichológia.

6 Wertherként hivatkozom a továbbiakban is a Die Leiden des jungen Werther(s) című elbeszélésre, mely többször Die Leiden des jungen Werthers címen is megjelent. Sőt, köztudottan helytelen alakban a címkezdő névelő nélkül is: Leiden des jungen Werthers. A helytelen címmel megjelent kötet filológiai adatai: Johann Wolfgang von Goethe, Leiden des jungen Werthers: Roman eines Empfindsamen, Bayreuth, Gauverlag Bayreuth, 1944. Első magyar kiadása Szabó Lőrinc fordításában: [Johann Wolfgang von] Goethe, Werther szerelme és halála, ford. Szabó Lőrinc, bevezető Laczkó Géza, Az Est - Pesti Napló, [Budapest], [é. n.] (Filléres klasszikus regények).

7 A két szöveg dialógusának feltárásához a kontrasztív szövegelemzés Gérard Ge- nette transztextualitás-terminológiáját hívja segítségül. Bár Genette rendszerének alkalmazhatósága - nem indokolatlanul - erősen vitatott, a dolgozat elemzési stratégiáinak mégis megfelel.

8 Johann Wolfgang von Goethe, Die Leiden des jungen Werther, közreadja Hans Ti,Werther álmai" / 281