Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Mezei Gábor: Akusztikus topográfia és az írás kartografikus működései Szabó Lőrinc és Oravecz Imre verseiben

A mellérendelő felsorolás ugyanakkor, amely a „szállítást követő végső helyzetben" tartja meg az autókat, az írás terében a térbeli viszonyok létesítését is elvégzi; a kartográfia technikái tehát tulajdonképpen az írás ezektől soha nem független technikáival párhuzamosan működnek. A sorba rendezett roncsok által létesített térbeli struktúra ugyanis a szöveg térbelisége révén alakul ki, többek között például tördelése vagy bekezdéseinek határai, elrendezése révén. Különösen, mivel bár az első szakasz szerint „a főkaputól jobbra és balra" helyezkednek el az autók, a második szakasz ettől függetlenül egy sorba rendezi a roncsokat. Az első bekezdés által tematizált térbeli elrendezést tehát - bár a szöveg ezeket egymás irányában vonatkoztathatóként kezeli - a második szakasz másképp látszik színre vinni. A kettő közötti különbség pedig az utóbbiban szereplő „itt-amott" szópár különös, és a prózavers poétikáját nagyban meghatározó működése, illetve diszfunkcionális jelenléte által mutatkozik meg.

A második szakasz elején olvasható „itt" ugyanis nem egyszerűen deixisként működik, hanem olyan indexikalitást (is) működtet, amely a felütésben említett térszerkezetre a betűk, a sorok és szakaszok, tehát az írás terében mutat rá, mintegy hellyé téve, /ocusként határozva meg a papír felületének egy adott pontját; az „itt" határozószó saját magára és az utána következő katalógus elemeire, a felsorolás szavaira mutat rá. A „zöldövezeti házak közt szögesdróttal elkerített hatalmas térségben" megjelölés ezért nemcsak úgymond „kifelé" mutat a szövegből, de versnyelvi önreflexióként - az érzéki bizonyosság hegeli példájához hasonló papírra mutatás értelmében - az írás térbeliségére, sőt, konkrétan a sorközökkel körbekerített második szakaszra utal közvetlenül. Az „itt" határozószó ezzel, egy lépéssel tovább, a térbeli egységek, konkrétan a vers első két szakasza közötti viszonyokat is képes jelölni. És mivel - amint azt többek között Stockhammer is megállapítja25 - a térképszerűség egyik alapfeltétele,

25 Stockhammer, I. m., 75.

272 / Mezei Gábor