Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Mezei Gábor: Akusztikus topográfia és az írás kartografikus működései Szabó Lőrinc és Oravecz Imre verseiben

szövegekhez hasonlóan - ahol bár eltávolodunk az emberi szem által lehetővé tett nézőpontoktól, inkább az eltávolodás folyamatára került a hangsúly - a térképek esetében sem jelölhető ki egyetlen gyújtópont, aminek az lesz az elsődleges oka, hogy a térképek nem perspektivikusak. Hanem azért is, mert az emberi szem optikája nem alkalmas arra, hogy kartográfiai működéseknek szerezzen érvényt. A térképeket ugyanis olyan nem-humán16 eljárások, olyan technikák hozzák létre, amelyek, egy lépéssel tovább, mindigjelen vannak a térhez való viszonyulásunk módozataiban is. A térhez, amint az ettől függetlenül a fentiekben is megmutatkozott, éppen ezért nem férünk hozzá közvetlenül, csupán a topográfia, illetve a kartográfia technikáin keresztül; „[gjeometrlai, képalkotó, textuális és numerikus technikák működtek együtt komplex módon, hogy létrehozhassák a földgömb reprezentációját",17 amely „reprezentációs" technikák ugyanakkor maguk is alakítják azt, ahogyan a minket körülvevő térhez viszonyulunk. Felmerülhet tehát a kérdés, hogyan érhetők tetten ezek a technikák irodalmi szövegek esetében, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a topográfia technikái által elérhetővé tett térbeliség e technikákon túl az írás térbeliségének közbejöttével, azzal együtt állhat csupán elő. A továbbiakban, ebből a kiindulópontból, Oravecz Imre prózaversein keresztül igyekszem rákérdezni, hogyan is létesítik ezt a közös teret írás és kartográfia kultúrtechnikái.

Oravecz második kötetének a recepció által gyakran leíró versekként megnevezett darabjaival18 - ahogy minden topográfiai működést felmutató szöveggel - kapcsolatban éppen a fentiek miatt inkább tér-konstituáló, mint leíró szerepről beszélhetünk. Atopográfiai funkciót betöltő szövegek esetében a címek által megjelölt terület - a ... kilátón... kiindulópontjához hasonlóan - az Egy földterület növénytakarójának változása kötetben is jellemzően egy egyszerre befogható,

16 Stockhammer, I. m., 83.; Sybille Krämer, Medium, Bote, Übertragung. Kleine Metaphysik der Mediaiität, Suhrkamp, Frankfurt am Main, 2008, 324.

17 Denis Cosgrove, Apollo's Eye. A Cartographic Genealogy of the Earth in the Western Imagination, John Hopkins University Press, Baltimore, London, 2001,23.

18 Ehhez lásd például: Balázs Imre József, Az Oravecz-állandó. Oravecz Imre leírás-versei a hetvenes években, Debreceni Disputa, 2008/7-8, 33-38.

Akusztikus topográfia és az írás kartografikus működései... / 269