Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)
Mezei Gábor: Akusztikus topográfia és az írás kartografikus működései Szabó Lőrinc és Oravecz Imre verseiben
kisebb földrajzi egység révén formálódik meg. Fontos különbség lesz a Tücsökzenéhez képest azonban, hogy a perspektíva e szövegek nagy részében, a Roncstelep vagy A chicagói magasvasút montrose-i állomásának rövid leírása esetében egyáltalán nem képződik meg, még csak átmenetileg sem konkretizálódik. Nem jelölnek ki ugyanis olyan, az emberi tekintethez rendelhető optikai gyújtópontot, ahonnan a megképződő tér befogható lehetne. Egy olyan, az irodalmi szöveg számára elérhető lehetőségre, sőt, szükségszerűségre mutatnak rá tehát, ahol a topográfia technikái lépnek működésbe, illetve az itt következő prózaversek esetében a kartográfia technikái is. A recepcióban személytelenként, omnipotensként tételezett nézőpont,19 amely mindenhez korlátlan hozzáférést biztosít, közös jellemzője ezeknek a szövegeknek. Egy fontos különbség azonban az apollóni tekintethez képest, amely maga is „mindent tudó és intellektuális távolságot tart",20 mindenképpen adódik. Ahogy Cosgrove fogalmaz, az apollóni tekintet „szinoptikus", mindent egybefogó, a prózaversek topografikus működéseinek sajátja viszont sokkal inkább az, hogy a részleteket tárják fel, a legapróbb részletekig megírják területeiket, miközben a látvány teljessége szükségszerűen háttérbe szorul. Ráadásul, ahogy a séta retorikáját körülíró de Certeau fogalmaz, a térhez való viszonyunkat meghatározó mindennapi gyakorlataink egyrészt szinekdochikus működéseik révén a sűrítésen alapulnak, másrészt az elemek közötti kötéseket elhagyják, tehát az aszindeton retorikáját érvényesítik.21 Ezen gyakorlatok felől nézve a prózaversek poétikáját illetően fontos kérdés lesz, hogyan kapcsolja, vagy egymáshoz kapcsolja-e egyáltalán a részletekre irányuló figyelem az általa előtérbe helyezett elemeket. A Roncstelep esetében a nézőpont azért sem rendelhető egyetlen középponthoz, mert irányából ugyanúgy látszanak a telep struktúráját alkotó roncsok, mint a fűben rejtőző autóalkatrészek. A cím 19 Kulcsár-Szabó Zoltán, Oravecz Imre, Kalligram, Pozsony, 1996, 79. 20 Cosgrove, I. m„ 19. 21 Michel de Certeau, Practice of Everyday Life, ford. Steven Rendall, University of California Press, Berkley, Los Angeles, London, 1988,101. 270 / Mezei Gábor
