Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Gorove Eszter: Líraeszmény és politikum Szabó Lőrinc költészetében és publicisztikájában

A használni akarás változó jelentéseinek ellenére Szabó Lőrinc esszéiből, cikkeiből, kongresszusi felszólalásaiból mindegyre úgy tűnik, hogy fogalmi szinten találhatók olyan kritériumok, amelyek legalábbis a költészet esztétikai követelményeiben állandóan visszatérnek, ebben a tekintetben a forma, a kifejezés pontossága az, ami leginkább meghatározza líraeszményét. Ezt szem előtt tartva, úgy vélem, érdemes a különböző korszakokban keletkezett írások ezirányú megjegyzéseit egymás mellé helyezni.

A Beszéd a költőkhöz (1934) című szövegben egyértelművé teszi, hogy a nyelvet anyagként kell kezelni, s ekképpen meg kell formálni: „stiláris, zenei, ritmikai és szerkezeti törvényt is ki kell elégíteni, ha azt akarja, hogy műve ne csak felület, ne csak közlés legyen, hanem teljes érzékeltetés, vagy igazi irodalom, igazi vers".32 Emellett többször hangsúlyozza, a legfontosabb, hogy a költő formatudással rendelkezzen, a költészetben csak a megmunkált, anyagszerűvé tett, objektivált élmény számít,33 minden más (akár az intellektualizmus vagy a téma, stb.) másodlagos tényező.34 A költészet mindig legyen új és egyéni, ám tárgyának megfelelően természetes, a szokott szavakkal mondja a szokatlant, és emellett soha ne bocsátkozzon öncélúsá- gokba, és „vállalja mindazt, amire saját belső parancsa figyelmezteti a kor és a társadalom dolgaiból".35 Szabó Lőrinc a költőt, írót a valóság és az igazság egyik letéteményesének tartja, amennyiben többször is hangot ad azon véleményének, hogy az irodalmi művekből jobban megismerhető a világ, mint az élet esetlegességeiből, ám ez a lehetőség mindig az ábrázolóképesség hitelességében rejlik. Az író és Politika vall így: „Az író csakugyan a világ tükre, lelkiismerete, idegzete. Az irodalom azonban nem tartalmak és témák gyűjteménye és

László és Móricz Zsigmond társaságában találkozik Gömbös Gyulával, majd a Magyarország hasábjain kifejtik reformelképzeléseiket Új Szellemi Front néven. 1938- ban Horthy sajtókíséretének tagja.

32 Szabó Lőrinc, Beszéd a költőkhöz, 363.

33 Vö. Szabó Lőrinc, A költészet dicsérete = Uő., Emlékezések és publicisztikai írások, 533-536.

34 Vő. Szabó Lőrinc, Intellektualizmus a költészetben = Uő., Emlékezések és publicisztikai írások, 378-380.

35 Szabó Lőrinc, A költészet dicsérete, 535.

252 / Gorove Eszter