Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Gorove Eszter: Líraeszmény és politikum Szabó Lőrinc költészetében és publicisztikájában

feldolgozása. Hanem formáló, ábrázoló tevékenység. Az emberiség az íróiban gondolkodik, bennük akarja megismerni magát. Az irodalomnak az a szerepe, ami régen a vallásnak volt, az irodalom szent, könyörtelen igazságkeresés. Legelső sorban pedig: kifejezés."36 Természetesen nem lehet amellett elmenni, hogy ebben a rövid részletben sem mentes bizonyos önellentmondásoktól a Szabó Lőrinc-i lírafogalom. Nem egészen egyértelmű, hogy az igazságkeresés, az irodalom „szentsége", valamint a formálás és ábrázolás, kifejezés fogalmai milyen módon fésülhetők össze, illetve, hogy ez az igazságkeresés valamely morális feltételeknek kell-e, hogy megfeleljen, vagy a művészetnek hű mimézisként kell célját betöltenie. Az, hogy az író a világ lelkiismereteként funkcionál, szintén igen erőteljes állítás, amely úgy tűnik, nem nélkülözi a jobbító szándékot vagy a használni tudás lehetőségét. Ebben a tekintetben úgy tűnik, hogy bármennyire is igyekszik Szabó Lőrinc egyfajta formalista, esztétikai alapokon nyugvó lírafogalmat megalkotni, minduntalan felbukkan szövegeiben egy árnyalat, amely azt sugallja, a lírának mégis léteznek morális vagy társadalmi alapjai is.

A politikai szempontból legtöbbet vitatott verset, a Vezért talán többek közt a publicisztikában újból és újból felbukkanó, a kifejezés és az ábrázolás pontosságát firtató kérdések folyományaként lehetettvalódi diktátor személyéhez kötni, és ráolvasni a szövegre Hitlert vagy Musssolinit,37 noha természetesen a Virradatban való újraközlés sem elhanyagolható a vers politikai keretezésének tekintetében.38 A hatalmi nyelv működésmódjának imitációja, a hatalom törvény- szerűségének mechanizmusai és retorikai fordulatai igen pontosan megmutatkoznak Vezérben. A két szövegváltozat (1928 és 1938) eltéréseiről, performatív változtatásairól, a későbbi szövegváltozatnak az elsőre tett utalásairól itt nem szólok bővebben,39 azonban a vezér

36 Szabó Lőrinc, író és politika, 670-671.

37 A Vezér irodalomtörténeti hátteréhez vö. Kabdebó Lóránt, Egy vers vágóasztala = Uő., Szabó Lőrinc „pere", Argumentum, Budapest 2006; Kulcsár-Szabó Zoltán, „A diktátor én vagyok". Szabó Lőrinc; Rába György, Szabó Lőrinc, OLDALSZÁM***

38 Rába, Szabó Lőrinc, 104-105.

39 Ehhez lásd: Kulcsár-Szabó Zoltán, „A diktátor én vagyok". Szabó Lőrinc, 231. „EzekLíraeszmény és politikum Szabó Lőrinc költészetében és publicisztikájában / 253