Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Gorove Eszter: Líraeszmény és politikum Szabó Lőrinc költészetében és publicisztikájában

sajátossága igen közel áll A Sátán műremekeinek nyelvi megformált- ságához. A tragédiában szereplő kardalok romantikus értelmezése szerint a kart a szereplőkhöz képest való kívülállás, így tetteikre való rálátás jellemzi, miközben a kollektív, társadalmi emlékezet és az orális hagyomány képviselőjeként kontextusteremtő szereppel is bír az aktuális tragikus számára,15 ez a nézőpont pedig összevethető a kötet megfigyelő, regisztráló nézőpontjával. Schiller a kórus pozícióját, beszédhelyzetét vizsgálva állapítja meg, hogy a „kar ugyan jelen van a játékban, ugyanakkor el is határolja magát a drámai cselekménytől azáltal, hogy mintegy kritikai megfigyelőként reflexiókat fűz az eseményekhez".16 A kívülállóság nézőpontját Schlegel még tovább fokozta azzal, hogy a kart azonosította az eszményi néző fogalmával - ezzel később Nietzsche vitatkozott, akinek meggyőződése, hogy a kar igenis része a tragédiának, nem lép ki a fikcióból, ekképpen ilyen mértékű kívülállóságot nem lehet neki tulajdonítani - s emellett nemcsak a költő hangjának megjelenését látta a szerepében, hanem az emberiség szócsöveként is értelmezte.17 A kardaloknak ily módon mindenképpen van társadalmi jellemzőjük, legyen szó a lírai kardalok szentenciózus, gnómikus sajátosságairól vagy a tragédiában szereplő, a kollektív emlékezet és az emberiség szócsöveként is értékelhető kardalokról. Szabó Lőrinc kötetének versei, amelyek egy adott korszak társadalmi igazságtalanságairól mondanak ítéletet, a narratív jellemzőkkel bíró, bemutató-jellegű lírai megoldásokkal ekképpen mindenképp mutatnak rokonságot a műfajjal. így, visszatérve Rába György értelmezésére, A Sátán műremekei nem más, mint „20. századi antikapitalista kardalok" gyűjteménye, amelyekben a versek szociális iránya vitathatatlan: „Stilisztikai és ritmikai rokonságuk

Irodalomismeret, 2013/3, 5-24. http://www.irodalomismeret.hu/files/2013_3/bar- tal_maria.pdf

15 Uo„ 7.

16 Bartal Mária, Theomachia: a lírai és a tragikus kardalok mint a modern lírai beszéd megújításának modelljei Weöres Sándor költészetében = A hermeneutika vonzásában. Kulcsár Szabó Ernő 60. születésnapjára, szerk. Bónus Tibor - Eisemann György - Lőrincz Csongor - SzirAk Péter, Budapest, Ráció, 2010, 247-249.

17t/o., 249.

Líraeszmény és politikum Szabó Lőrinc költészetében és publicisztikájában / 245