Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Gorove Eszter: Líraeszmény és politikum Szabó Lőrinc költészetében és publicisztikájában

a pindaroszi ódával és általában a kardalok strukturális sajátságaival a dinamikus előadásmódot és a szociális funkciót egymáshoz kapcsolja és kölcsönösen erősíti."18

A kötetet azonban nem csak társadalmi és szociális problémák bemutatása érdekli, a költészet helyét, a költő feladatát is igyekszik kijelölni a tőke által mozgatott világban. Záró verse az eredeti 1926- os kiadásban még A költő éljen a földön címmel, későbbi átdolgozása után A Költő és a Földiek, egyfajta ars poeticaként olvasható. Mint Kulcsár-Szabó Zoltán rámutat, ez az a vers, amelyben Szabó Lőrinc „talán utoljára lát lehetőséget egy poétikai és egy politikai program összehangolására".19 Máshová helyezi a hangsúlyt Kabdebó Lóránt, aki azt emeli ki, hogy a kötet egészére az jellemző, hogy a vázolt szociális problémákra nem valamely történelmi törvényszerűségtől várható megoldás, nem társadalmi, hanem egyéni tettek vezethetnek feloldáshoz, így ebből következik, hogy a költő feladata is valóságelemzéshez és az egyéni úthoz, egyéni feladathoz kapcsolódik, de ezzel együtt határozottan „konkrét társadalmi célt akar szolgálni, hatást akar kifejteni".20

A használás, használni akarás szándéka már az első versszakban nyilvánvalóvá lesz, amint a hasznos esővel és a hasznos gépekkel szembeállítja a költészetnek egy bizonyos válfaját: a „becstelen, ku- fár" szóval élőt, amely csak „a léha önzésnek hízeleg", illetve gyermekinek bélyegzi azt a szellemet, amely csak a „szórakozást nemesíti". E szópazarlás helyett állna a valódi költői munka mint hasznos akarat. Azonban, hogy ez a hasznosság mennyire távol esik bármilyen propagandától vagy mozgalmi attitűdtől, a vers folytatásából egyértelműen kiderül, s ennyiben kétséges is volna kifejezetten politikai megnyilvánulásokat előtérbe helyező költészetképet vagy a líra ténylegesen társadalomjobbító szerepvállalásának kifejeződését látni a versben. Sokkal inkább fogalmazódik meg ebben a szövegben egy

18 Rába, Szabó Lőrinc, 62.

19 Kulcsár-Szabó Zoltán, „A diktátor én vagyok". Szabó Lőrinc = Uö., A gondolkodás háborúi, 216.

20 Kabdebó Lóránt, Szabó Lőrinc lázadó évtizede, Szépirodalmi, Budapest, 1970, 434.

246 / Gorove Eszter