Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)
Gorove Eszter: Líraeszmény és politikum Szabó Lőrinc költészetében és publicisztikájában
témakörök felől vizsgálni, a leginkább társadalmi kérdéseket feszegető A sátán műremekei című kötet mellett publicisztikai írásai is jó lenyomatai annak, hogy a költészet és politika kapcsolata, leginkább pedig a költészet feladata - néhol társadalmi feladata, vagy éppen az ettől való teljes elzárkózás - visszatérően foglalkoztatta. Minden bizonnyal ez szoros összefüggésben áll azzal a változékony politikai klímával, ami Szabó Lőrinc költői működésére esett, s aminek következtében állandóan reflektálni kényszerült a költészet helyzetére, saját költészetfelfogására. Tanulmányomban igyekszem Szabó Lőrinc költészetről alkotott elképzeléseit bemutatni, melyeket egyrészt publicisztikai írásai nyomán rekonstruálok, másrészt pedig ezeket összevetem a talán leginkább társadalmi kérdéseket feszegető kötetével, A Sátán műremekeivel és annak ars poétikus záróversével, A Költő és a Földiekkel, illetve a főként kontextusok által átpolitizálódott Vezér című szöveggel. A tanulmány célja inkább kontextus-teremtés, semmint a versek beható elemzése, illetve annak a kérdésnek a tárgyalása a publicisztikai írásokon, kongresszusi felszólalásokon keresztül, hogy a folyamatosan változó politikai környezet ellenére kirajzolódnak-e Szabó Lőrincnek bizonyos, a líra feladatkörére, szerepére vonatkozó általános elképzelései, lehet-e beszélni egy meghatározott, valamennyire állandónak látszó líraeszményről? Noha az egyes publicisztikai írások, felszólalások közt eltelt idő alatt jócskán módosultak Szabó Lőrinc (akár politikai) motivációi és egyes nézőpontjai, tanulmányomban mégsem e változásoknak hangsúlyozása a fő cél, hanem inkább annak körüljárása, hogy a költészetről vallott (főként esztétikai) nézetei - mégha épp az irodalmi divatokról vagy évekkel később a líra propagandisztikus felhasználhatóságától való elzárkózása kapcsán nyilatkozik is - pályájának különböző szakaszaiban mondhatók-e hasonlónak? Azt is érdemes azonban regisztrálni, hogy a nem esztétikai, nem poétikai jellemzőket tekintve igen sokszor belső feszültségekkel teli szövegekről van szó; egyrészt nagy eltérés Líraeszmény és politikum Szabó Lőrinc költészetében és publicisztikájában / 239
