Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)
Gorove Eszter: Líraeszmény és politikum Szabó Lőrinc költészetében és publicisztikájában
mutatkozik a költészet társadalmi hasznosságáról, társadalmi, politikai szerepéről beszélve a különböző időszakokban keletkezett szövegek közt, másrészt nem egyszer úgy tűnik, hogy az egyes írások is némi önellentmondásba ütköznek - főként a líra hasznossága kapcsán. Annak a kérdésnek a kifejtése érdekében, hogy létezik-e Szabó Lőrinc egész pályáját meghatározó ars poetica, és lehetséges-e a költészetről vallott elképzeléseit valamiképpen összegezni, a tanulmányban egymás mellett kapnak helyet az 1920-as, 1930-as és 1940-es évek elején keletkezett publicisztikai szövegei, Szabó Lőrinc kifejezetten a líra feladatait megfogalmazó állasfoglalásainak összevetése céljából. Emellett A Költő és a Földiek, valamint a Vezér című versek egyes momentumainak kiemelésével egyrészt a költő pályájának két igen eltérő poétikai megoldásokkal bíró alkotásairól eshet szó, amelyek - akár szentenciózusan, akár performatívan - politikai, társadalmi kérdéseket érintenek, és bizonyos pontokon Szabó Lőrinc líráról alkotott elképzeléseivel is párbeszédbe állíthatók. Továbbá megjegyzendő, hogy politikumként nem kizárólag valamely politikai ideológia vagy rendszer felé való elkötelezettséget értek, hanem tá- gabb értelemben társadalmi kérdések felé való nyitottságot és érzékenységet, esetleg ezek mentén történő állásfoglalásokat. Szabó Lőrinc negyedik kötete, A Sátán műremekei (1926) köztudomásúlag a legerősebben szociális kérdések felé forduló munkája, amely a pénzt, a tőke mozgását, a kapitalista rendszert teszi felelőssé a nyomorért, szegénységért, és amelyben a korábbi avantgárd költői hangvételtől távolodni látszik, noha az expresszionista hatás e kötetében is jelentősnek mondható. Maga Szabó Lőrinc így vall a kötetről és többek közt annak politikai olvashatóságáról a Vers és valóságban: Az egész kötetről azt mondhatom, hogy élményanyaga majdnem egyetlenegy lázongó, keserű érzés, vagy ugyanaz az érzés a kábult levertség állapotában. A szerkezeti mód az egymás fölé halmozások használata révén 240 / Gorove Eszter
