Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Gorove Eszter: Líraeszmény és politikum Szabó Lőrinc költészetében és publicisztikájában

Líraeszmény és politikum Szabó Lőrinc költészetében és publicisztikájában1

/

Gorove Eszter

Líra és politikum kapcsolatáról szólva Szabó Lőrinc munkásságában kézenfekvő elsőként az életműben ebből a szempontból valóban politikai figyelmet is magára vonó Vezér című szövegre gondolni, amelynek utóélete és értelmezési keretei nagyrészt politikai szempontok mentén alakultak - épp ezért is volt nagy szükség Kabdebó Lóránt, illetve Kulcsár-Szabó Zoltán elemző tanulmányaira.2 Mint köztudott, ennek a versnek igen nagy szerepe volt abban, hogy Szabó Lőrinc a második világháború után igazolóbizottságok elé került, s irodalmi és újságírói tevékenységéről számot kellett adjon. Politikai hovatartozása és ennek írásaiban való megjelenése ezután került hangsúlyosabban az érdeklődés középpontjába, mely érdeklődés a '45 után megjelent, és a védőbeszédekkel nagyjából átfedésben keletkezett Tücsökzene befogadását is sokak számára meghatározta, amennyiben azt egyfajta apológiának is olvasták. Szabó Lőrinc munkásságát azonban nem csak a Vezér kapcsán lehet a politikum, a politikai

1 Jelen dolgozat az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-17-3 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült.

2 Kabdebó Lóránt, Egy vers vágóasztala = Uő., Szabó Lőrinc „pere", Argumentum, Budapest 2006, 69-89.; Kulcsár-Szabó Zoltán, „A diktátor én vagyok" Szabó Lőrinc = Uő., A gondolkodás háborúi. Töredékek az erőszakos diskurzusok 20. századi történetéből, Ráció, Budapest, 2014, 209-233.

238 / Gorove Eszter