Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)
Horváth Kornélia: Szökés és megértés: még egyszer Az Egy álmairól
síthető lenne Weöres Sándor rendkívül változatos költészete kapcsán, amely azonban az egyes, ha egymástól mégannyira eltérő ritmikai, versformái, műfaji, tematikai stb. arculatú költemények belső koherenciáját rendszerint nem ingatja meg, ily módon is demonstrálva a változatosságban fellelhető (ön)azonosság, illetve a kizárólag a változáson, a pillanatnyin, a tér- és időbeli végesen alapuló végtelen egység eszményét.13 Úgy vélem, ez a gondolat, a folytonos változásokon keresztül megvalósuló egység gondolata Szabó Lőrinc költészetében sokkal inkább vágy, véglegesen ki nem tölthető igény - együttesen az elérhetetlenségtudatával-, mint eszmény. S ezt a szövegek, különösképpen pedig az elemzésre választott versszöveg többszólamúsága mutatja meg a leginkább. A formai-grammatikai szempontból egyetlen beszélőhöz „leköthetetlen" versbeszéd csak egyik példája lehet ennek. Hasonló következtetésre juthatunk a cím vizsgálata során. Mint ismert, a költemény először a Pesti Napló 1928. július 29-i számában jelent meg Én és ti, többiek címmel,14 mely cím még jóval inkább az én és a „világ" oppozíciójára helyezte a hangsúlyt, bár némi kétséget vagy ambivalenciát (a „ti, többiek" beazonosíthatósága kapcsán) azért érzékeltetett. A végleges cím, Az Egy álmai ugyanakkor inkább az egységesítés, az azonosság, a bennfoglalás gondolatát sugalmazza. Mindazonáltal az oszthatatlannak és önmagával azonosnak vélhető „Egy"-nek a cím szerint mégis többféle „álmai" vannak, vagyis a sokféleség és az eltérés lehetősége nagyon is adott a címben. (Hozzátehető: a kötet címe - Te meg a világ - hasonló játékot „játszik el" más eszközökkel: megőrzi az oppozíciót, bár némileg a hozzáadó jelentés13 Vö. például Horváth Kornélia, A Kettő és az Egy (Weöres Sándor: Keleti elégia) = Uö., Tűhegyen. Versértelmezések a későmodernség magyar lírája köréből, Krónika Nova, Budapest, 2000, 77-97, valamint Boros Oszkár, „Weöresiáda". A líranyelvi, filozófiai és zenei tradíció elemei a Weöres-életműben és annak utóéletében, Ráció, Budapest, 2015. 14VÖ. Kabdebó Lóránt, Az Egy álmai. Szabó Lőrinc és Max Stirner 2. = Uó., Versés próza a modernség második hullámában, Argumentum, Budapest, 1996, 75, 314. Érdekességként megjegyzendő: Kabdebó e tanulmányában mind a főszöveg harmadik oldalán (a hivatkozott tanulmánykötetben a 75. oldal), mind a Jegyzetekben (314.) 1928-at adja meg a vers első, folyóiratbeli megjelenésének időpontjaként, miközben a tanulmányt indító bekezdésben, a 73. oldalon egy másik időpontot, 1931. március 15-ét nevesít az első megjelenés idejeként. Szökés és megértés: még egyszer Az Egy álmairól / 227
