Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)
Smid Róbert: Harc a technikával
és technikai folyamatokként kerülnek befogásra. Végül, harmadszor, és az előző ponttól nem függetlenül, a technicizált élet elleni harc önmagukra záródó alakzataira irányul a figyelmem. Egészen pontosan arra, hogy a szerves önszerveződés és a szervetlen eszközök, illetve dolgok milyen interakcióba lépnek bizonyos jelenségek, események és cselekvések bekövetkeztekor a lírai beszédmód operációin keresztül, és mindez miként járul hozzá egy olyan diszkurzív formáció kikülönü- léséhez, amely a természet rendjeként azonosítható. Én ebben látom a természetlíra új lehetőségeit: a természeti rendnek az éppen e rendből fakadóan a megszólaláshoz képest megképzett külsőlegesség felől történő operatív végrehajtottságában, ami technikai entitásként lép érvénybe a versbeszéd oldalán. E felől nyerhet új érvényességi horizontot Kittler azon megfigyelése és intése a diszciplína jövője felé, mely szerint a kultúratudomány saját maga elé görgetett akadálya, hogy a kultúrát mindig békeidőben értelmezi. Tehát már a vicói kezdetkor is a nyelvre, a szabályokra és rituálékra fókuszáló vizsgálódási mód egyértelműen a harmónia dominanciája és a háború, illetve a harc hiánya fémjelezte kontextusba helyeződik.9 Innen nézve a natúra/kultúra és natúra/technika dichotómiák csak a békeidőre lehetnek érvényesek, mivel eleve abból fakadó megkülönböztetések, leépítésükhöz pedig a harc és a háború alapállapotként értése vezethet el a kultúratudományi szövegolvasásban. Állításom szerint Szabó Lőrinc Harc az ünnepén kötetének tágabb kultúraelméleti tétje pontosan egy ilyen vállalkozás körvonalazása a természetlíra és a harc tropologikájának folytonos összekapcsolásával. 1. Ha a performatív retorikát úgy határozzuk meg a dekonstrukció mentén, hogy a szöveg állít valamit, és ahhoz képest mást cselek9 Friedrich Kittler, Eine Kulturgeschichte der Kulturwissenschaft, Fink, München, 2001,43. 186 / Smid Robert
