Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Pataky Adrienn: Antropomorf és dendroid organizmusok Szabó Lőrinc és Nemes Nagy Ágnes verseiben

revideálni próbálta. Már Szabó Lőrincnél sem pusztán tematikai, hanem új szemléletet hozó biopoétikai megoldások észlelhetők, amelyeknek tétje a vers felépülése, megkomponálódása. Kultúra és natúra kettőse egyszerre működik ezekben, de mind Szabó Lőrinc, mind Nemes Nagy Ágnes az utóbbi dominanciája felé tesz kísérletet. A tájlírában megjelenő természet legtöbbször csak a humánum által válik hozzáférhetővé, hiszen csak az ember, az emberi nyelv képes megragadhatóvá tenni, mégis, Nemes Nagy néhány versében már- már megszűnik a humán konstrukció, a lírai én és a szubjektum feloldódik, s a natúra szinte önmagát mutatja fel, élő-organikus hálózatként. Noha a természettudomány csak az elmúlt egy-két évtizedben jött rá, hogy a gyökerek minden egyes sejtje képes elektromos jeleket előállítani és továbbítani, Nemes Nagy Fenyő című versében erre utaló trópusok találhatók (lásd a zümmögést, s annak tematizáló- dását, hogy az élet kiirthatatlan). Ekkor még az sem volt közismert, hogy a növényeknek sokkal több fotoreceptoruk van, mint az állatoknak, hogy mindent érzékelnek, az emberénél sokkalta fejlettebb fényérzékelő képességükkel vagy épp tapintásérzékelésükkel, hogy memóriájuk révén képesek előhívni korábban rögzített eseményeket is, s gyökérzetük úgy működik, mint egy számítógépes hálózat, a teljes növény életprogramját vezérli. Légi úton is tudnak egymásnak riasztást küldeni kibocsátott vegyületeikkel59 (talán úgy és ott, „ahol a kristály már füstölög"),60 a fák „beszélnek" egymással és az állatokkal, s rivalizálnak fajtársaikkal. Mobilisak, környezetükhöz adaptálódva folytonos mozgásban vannak, még ha ez a mozgás humán léptékkel nem is érzékelhető, de a költészetben megjeleníthető, például úgy, mint az Éjszakai tölgyfában. A fák és a növények élete az emberi temporalitás és érzékszervek számára aligha hozzáférhető,

59 Lásd Jack Schultz és lan Baldwin kísérletét, Science, 1983/július, valamint Mancu- so - Viola, A fák titkos nyelve és Peter Wohlleben, A fák titkos élete. Mit éreznek, hogyan kommunikálnak? Egy rejtett világ felfedezése, ford. Balázs István, Park, Budapest, 2016.

60 ,,[A]hol a kristály már füstölög, / ködbe úszik át a fa, / akár a test emlékezetbe" - olvasható a Fák közepén. Ez nemcsak a növények által kibocsátott anyagokra vonatkozhat, hanem a levegő páratartalmának látvány-elhomályosító teljesítményére is, amelyet az ember a meg/felismeréssel (annak hiányával), illetve az emlékezettel

Antropomorf és dendroid organizmusok... / 161