Imre Zoltán: Szigorúan titkos. Dokumentumok a Kádár-kori színházirányítás történetéhez, 1970-1982 (Budapest, 2018)
[8.] Illyés Gyula A különc Veszprémben - 1971
Szigorúan titkos Egyik legizgalmasabb hőse a XIX. század nagy politikusa Teleki László76, aki az 1848-as forradalomban arisztokrata származása ellenére a legszélsőbb forradalmár, a Habsburg-ház legradikálisabb ellenfele, akit a forradalom bukása után távollétében Ferenc József halálra ítéltetett. Teleki vált 49 után a magyar szabadságharc valódi folytatójává, hiszen óriási diplomáciai érzékével minden helyzetet ő teremtett világpolitikai szinten a Habsburg-ház ellen. Ferenc József végül is elfogatta Szászországban, ahol Teleki László élete egyetlen nagy szerelmét Orczynét látogatta meg. Elfogatása példátlan tiltakozást váltott ki — Teleki kivégzése lehetetlenné vált. Ferenc József számára egyetlen út nyílott, hogy látványosan „megkegyelmezzen” Telekinek, de forradalmár társaihoz, Kossuth-hoz és Klapkához nem engedi vissza. Teleki visszatér Magyarországra, egy évtizedes távoliét után. A legnehezebb konfliktus elé kerül. Felismeri, hogy az az egység, ami 48-ban jellemezte az országot, megszűnt. A nép agyonsanyargatva még távolabb került az uralkodó osztálytól, akiket csupán a vagyonosodás, a kiegyezés érdekelt. A 48-as forradalmi szabadságharcban és az ezt követő szörnyű Habsburg elnyomásban a nép kimerült. Teleki előtt két út állt. Vagy követi az arisztokrácia útját a kiegyezés felé és ezzel megtagadja saját forradalmi múltját, vagy példátlan népszerűségét felhasználva véres és biztos bukásra ítélt felkelésbe kergeti a népet. Teleki egész forradalmi életének megtagadását nem vállalta, öngyilkos lett. Ez az öngyilkosság gyakorlatilag a Habsburg-ház által elkövetett gyilkosság — ez lenne az egyik rendezői gondolat, amit ki akarok hangsúlyozni. Illyés Gyula írói bravúrja az, hogy Teleki László életének ezt az utolsó szakaszát ábrázolja a történelmi valóságnak megfelelően. Minden helyzete és szereplője történelmi valóság, azt az illyési gondolatot sugározva, ami minden drámáját alapvetően áthatja: a népért élő forradalmár élete végéig, ha kell élete árán is hű kell maradjon a forradalmi eszméhez. Ez a gondolat a másik rendezői alappillér. Illyés realizmusa, valódi, megtörtént helyzetei megkövetelik a rendezéstől a realista játékstílust. Az 1860-as évek valóságos helyzetét kell nem csupán a színészi magatartásban, de a díszletben és jelmezben is megeleveníteni. Illyés darabja nagyon konkrét - ezért naturalista aprólékossággal kell színpadra állítani a legkisebb kelléket is. Nagy fontossága van - tekintve, hogy valóban létezett személyek a darab szereplői - a maszkok hitelességének. Zenei aláfestést nem alkalmazok, a képek közötti átdíszítési szünetet — ami szükséges, mert nem „általános” díszletjelzésekkel dolgozom - a következő kép hangulatából táplálkozó korabeli muzsikával töltöm ki, például a Szilveszter előtti képet. 76 Teleki László (1811-1861) reformkori politikus. 70
