Imre Zoltán: Szigorúan titkos. Dokumentumok a Kádár-kori színházirányítás történetéhez, 1970-1982 (Budapest, 2018)
Lexikon
Szigorúan titkos 1956-os forradalom idején a társaság szétesett, majd 1957 nyarán Magyar—Szovjet Baráti Társaság (MSZBT) néven szervezték újjá, ekkor már tagság nélkül. MSZMP: Magyar Szocialista Munkáspárt. MSZMP KB: Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A pártkongresszusok közötti időszakban a Központi Bizottság volt az MSZMP legfelsőbb irányító szerve. A KB döntött a legfontosabb társadalmi, politikai, ideológiai, kulturális, szervezeti és a hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben; képviselte a pártot a testvérpártok, a tömegszervezetek és az állami intézmények előtt. Tagjait és póttagjait a kongresszus választotta. A KB saját tagjai közül megválasztotta a Politikai Bizottságot, a KB Titkárságát és első titkárát, kinevezte a KB osztályainak és intézményeinek vezetőit, kijelölte a központi pártsajtó szerkesztőbizottságainak felelős vezetőit. MSZMP PB: Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága. A Politikai Bizottság a Központi Bizottság által saját tagjai közül választott testület volt, amely a KB két ülése között irányította és vezette a pártot. Döntési jogköre volt elvi és gyakorlati kérdésekben; kidolgozta a párt politikai álláspontját és napi ügyeket is intézett. Munkaérdemrend: A Munka Vörös Zászló Érdemrendjét az 1953. évi V. törvény alapján a Magyar Népköztársaság érdekeinek szolgálatában és azok elősegítésében, a szocializmus építése terén kimagasló érdemeket szerzett személyek kitüntetésére az Országgyűlés alapította. Munkásmozgalmi (és Történeti) Múzeum: 1961-ben hozták létre az 1957-ben alapított Legújabbkori Történeti Múzeum átkeresztelésével. 1989-ig működött. MUDOSZ: Művészeti Dolgozók Szakszervezete. Művészeti Tanács: A Nemzeti Színházban 1957-ben, majd 1960-ban ismét létrehozott intézmény, amely a vezetés munkáját volt hivatva - több-kevesebb sikerrel - segíteni. Nádas Péter (1942-): író, drámaíró, esszéista. 1958-1961 között fényképész szakmunkás- tanuló, majd 1961-től elvégezte a MÚOSZ kétéves újságíró-iskoláját. 1965-1967 között a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem filozófia szakára járt, de államvizsgát nem tett. Közben 1961-1963 között a Nők Lapja című lap fotóriportere volt. 1965-1969 között a Pest Megyei Hírlap munkatársa, 1969-től szabadfoglalkozású író. 1974-ben a Humboldt Egyetemen ösztöndíjas. 1980-1981 között a Győri Kisfaludy Színház lektora volt. 1989-1990 között a Magyar Napló állandó munkatársa. 2006. június 13-án a Berlini Művészeti Akadémia tagjai közé választotta. Nádasdy Kálmán (1904-1980): rendező, színházigazgató. 1923—1925 között, mint segédrendező kezdte pályáját az Operaházban. 1933-tól az Operaház rendezője, majd főrendezője, 1959-től 1966-ig igazgatója volt. 1938-ban, 1946-1949 között, 1954-55- ben, 1959-ben és 1962-ben a Nemzeti, 1950—51-ben a Fővárosi Operett-, 1951-ben a Vidám és a Madách Színházban dolgozott. 1964 és 1974 között a Színház- és Film- művészeti Főiskola főigazgatója volt. 1952-től 1957-ig a Magyar Színház- és Filmművészeti Szövetség elnökeként is tevékenykedett. 619
