Imre Zoltán: Szigorúan titkos. Dokumentumok a Kádár-kori színházirányítás történetéhez, 1970-1982 (Budapest, 2018)
Lexikon
Szigorúan titkos Nagy Miklós (?-1974): politikus. Az MSZMP TKKO vezetője, 1973-1974 között művelődésügyi miniszter. Nagy Péter (1920-2010): irodalomtörténész, kritikus, színházigazgató. 1966-tól egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem 20. századi magyar irodalomtörténeti tanszékén, közben szoros kapcsolatot ápolt az állambiztonsági szervekkel is. 1971-től tanszékvezető a világirodalmi tanszéken. 1978 és 1979 között a Nemzeti Színház igazgatója. Nagyajtai Teréz (1897-1978): jelmeztervező. 1926-ban az Operaházban kezdte pályáját. 1928-ban szerződött a Nemzeti Színházhoz, amelynek 1965-ig volt tagja. 1964-1973 között a Győri Kisfaludy Színház tervezője volt. Németh László (1901-1975): író, drámaíró. József Attila (1951) és Kossuth-díjas (1957). A Protestáns Szemle, a Napkelet és a Nyugat munkatársa volt. A népi írók mozgalmának jelentős alakja az 1930-as évektől. Nemzeti Stúdió: 1966-ban alapította Bodnár Sándor rendező a Nemzeti Színházban. A Stúdió a Színház- és Filmművészeti Főiskolával szorosan együttműködve dolgozott. A növendékek főként a Színház és Filmművészeti Főiskola felvételijének második rostájáig jutó jelentkezőkből kerültek ki. A Stúdióban rendszeresen tanultak énekelni, táncolni, arcot festeni, maszkot készíteni, megismerkedtek a színpadi mozgással, a színházi etikával, a társulat belső életével, s igen nagy hangsúly esett a színpadi munkára, a segédszínészi feladatok ellátására, a Stúdió hallgatói rendszeresen statisztáltak a Nemzeti Színház előadásain. Ellenszolgáltatásként a színház művészeiből összeállított tanári kar segítséget nyújtott a felkészüléshez a következő évi főiskolai felvételi vizsgához. Akit nem vettek fel, az addig maradhatott a Stúdióban, amíg életkora miatt esélye volt a felvételre. Népművelési Intézet: 1957-ben alakult meg, feladata a szakszervezetekben, tömegszervezetekben, társadalmi egyesületekben, művelődési házakban, olvasókörökben folyó öntevékeny művészeti munka szakmai irányítása és gyakorlati feladatainak ellátása volt. Népszínház: 1978-ban jött létre az Állami Déryné Színház és a 25. Színház összevonásával Gyurkó László igazgatása alatt. Célja a két társulat előnyeit ötvöző színház kialakítása volt. Játszóhelyei az újjáépített Várszínház és az 1978 őszére felújított Józsefvárosi Színház lettek. Egy prózai - ezen belül 3 utazó -, egy operai és egy tánctagozat, valamint bábtársulat is szerveződött. A 80-as évek elején a színház válságba került, mivel a célul kitűzött feladatokat nem tudta megoldani. 1983-tól a Népszínház korábbi igazgatója, dr. Malonyai Dezső a Nemzeti Színház és kamaraszínházává váló Várszínház vezetője lett, míg a Népszínház igazgatójává Miszlay Istvánt nevezték ki. 1991-ben a színház felvette a Budapesti Kamaraszínház nevet. NOSZF: Nagy Októberi Szocialista Forradalom. 1917. november 7-én (az Oroszországban akkor használt naptár szerint október 25-én) Petrográdban (ma Szentpétervár) lezajlott forradalmi eseménysor. 620
