Imre Zoltán: Szigorúan titkos. Dokumentumok a Kádár-kori színházirányítás történetéhez, 1970-1982 (Budapest, 2018)
Lexikon
Szigorúan titkos Mikroszkóp Színpad: 1967 októberében nyílt meg a Nagymező utca 22-24. alatt, s aktu- ál-politikai kabarékat mutatott be. A Kádár-rendszerben az „engedélyezve odamondogató” szocialista politikai kabaré kifejlesztője, előadásaiban kevés állandó szereplő mellett több vendégszereplő játszott. A Mikroszkóp Színpad műsoraiból emlékezetesek, első igazgatójának, Komlós Jánosnak a konferanszéi, valamint Hofi Géza magánszámai, Boncz Géza szerepei, írásai, de a Markos-Nádas duó pályafutása is itt indult. A Színpad elnevezése a színpad méretére utalt: ez volt Budapest legkisebb színháza. Első vezetője és alapítója 1967-től Komlós János volt. Főrendezője 1970—1980 között Maerton Frigyes, aki 1980-tól 1985-ig igazgatta is, majd 1985-től őt Sas József követte az igazgatói poszton. 2012-ben egyesült a Thália Színházzal, majd októberben jogutódlással megszűnt, azóta Mikroszínpad néven, annak részeként működik. Miszlay István (1930-2005): rendező, színházigazgató. 1956-ban szerzett diplomát, majd a kaposvári Csiky Gergely és a szolnoki Szigligeti Színházban rendezett. Művészeti vezető volt a kecskeméti Katona József Színházban. 1969-ig a Békés Megyei Jókai Színházban főrendező, majd igazgató. A Gyulai Várjátékok egyik alapítója. 1982-ig a József Attila Színház, 1982-1990 között a Népszínház igazgatója volt. Molnár Gál Péter (1936-2011): színikritikus, újságíró, dramaturg, színháztörténész. 1961-ben szerzett diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd a Petőfi Színház dramaturgja lett. 1961-1978 között a Népszabadság munkatársa, 1978-ban a ferihegyi repülőtéren megtalálták nála egy kicsempészni akart ellenzéki írás mikrofilmjét, ezért eltávolították a laptól. 1978-1980 között tudományos főmunkatársként dolgozott a Magyar Színházi Intézetben. Ezután ismét dramaturg: 1980—81-ben a Pécsi Nemzeti Színház, 1981-82-ben a Békés Megyei Jókai Színház, 1982—83-ban a Veszprémi Petőfi Színházban. 1983-tól 1989-ig a Mozgó Világ, majd a. Népszabadság főmunkatársa lett. Miután 2004-ben ügynökmúltja miatt ismét eltávolították a „papír” Népszabadságtól, a szinhaz.hu portálon folytatta periodikáját. 2006-tól már más médiumokba is írt kritikákat, recenziókat, 2009-től haláláig újra publikált a Népsza- badságban is. Molnár Ferenc (1928-1993): politikus. 1945-ben lépett be a Magyar Kommunista Pártba. Egyetemi tanulmányait az ELTE BTK magyar-történelem szakán folytatta 1959 és 1963 között. 1963-tól 1969-ig ugyanitt irodalomtörténetet adott elő adjunktusi beosztásban. 1969-ben a MSZMP Központi Bizottsága tudományos, közoktatási és kulturális osztályának helyettes vezetőjévé, 1974-1980 között kulturális minisztériumi államtitkár. 1982 és 1984 között az OSZK főigazgatói posztját töltötte be. MSZBT: Magyar Szovjet Baráti Társaság. 1945 januárjában Magyar-Szovjet Művelődési Társaság alakult Magyarországon azzal a céllal, hogy elmélyítse a magyar—szovjet barátságot. Alapító elnöke Szent-Györgyi Albert volt. A társaság aktivitása valójában a szovjet típusú kommunista rendszer propagálására irányult. 1948-ban vette fel a Magyar-Szovjet Társaság nevet, és ekkortól kommunista tömegszervezetté alakult. Az 618
