Imre Zoltán: Szigorúan titkos. Dokumentumok a Kádár-kori színházirányítás történetéhez, 1970-1982 (Budapest, 2018)
[56.] Az 1979 őszén bemutatott drámák kritikai visszhangjai - [1979]
Szigorúan titkos Zoltán az ÉS-ben, Párkány László a Magyar Ifjúságban, még Máriássy Judit is a Tükörben, csak Lőcsei Gabrilla húzta le, mondván, hogy felnőtt-téma, amelyet felnőtt-lelkiismeret furdalás diktál (honnan tudja? és ha igen - se az egyiktől, se a másiktól nem óvnám úgy gyermekeinket, másutt úgysem óvják őket). Aztán jön Morvay István az Esti Hírlapban és a kaposvári szemle kapcsán megírja, hogy ez a produkció a fesztivál szégyenfoltja volt. Mivel az előadást nem láttam, nem tudom, hogy hol az igazság, az azonban biztos - és ezt csak Schwajda György írta meg az ÉS egy keserű glosszájában - hogy a gyermekszínház ügye siralmasan áll nálunk és a budapesti Gyermekszínház a szakma perifériáján sínylődő féldilettáns vállalkozás. A felnőtt színházak ifjúsági előadásainak kétségbeejtő nézőtere alighanem szerves összefüggésben van ezzel a jelenséggel. Végezetül sok és általában elismerő kritikát kapott Schwajda György miskolci Lu- das-Matvi-átdo 1 gozása365 366, amelynek játékos alapötletét, a libáknak főszereplővé avatását, a bírálók elismerően fogadták és említett fesztivál-recenziójában Morvay István is a szemle fénypontjaként értékeli. Szántó Judit III. Egyéb külföldi drámák Mivel a szóbanforgó időszakban túlsúlyban voltak a szovjet és magyar drámák, az egyéb országok drámaírását viszonylag kevés mű reprezentálta. Az ide vonatkozó kritikákat ugyanazok a szerzők írták, mint a másik két műsor-réteg esetében, tehát fölösleges itt megismételni azokat az általános szempontokat, melyeket a szovjet és a magyar dráma kritikai fogadtatásának értékelésekor bevezetőül már említettünk, célszerűbbnek látszik mindjárt sorra venni az egyes produkciókat, melyek esetenkénti megítélésében az általános megjegyzések konkrét megjelenési formát öltenek. Az ide tartozó produkciók fogadtatása ezúttal csak ritkán mutatott szélsőséges kilengéseket. Az Emigránsokat367 például a kritikusok szinte egyöntetűen kiemelkedően jelentős produkciónak ítélték; darab és előadás értékelései szinte csak megfogalmazásban térnek el egymástól. A legszínvonalasabb írások persze igyekeznek szembenézni azzal, hogy az Emig365 Fazekas Mihály — Schwajda György, Ludas Matyi (bem.: Miskolci Nemzeti Színház, Meseszínház, 1979. november 11. rend.: Szűcs János). 366 AII. rész a fellelt változatban hiányzik. 367 Mrozek, Emigránsok (bem.: Nemzeti Színház, Játékszín, 1979. október 2. rend.: Székely Gábor). 444
