Imre Zoltán: Szigorúan titkos. Dokumentumok a Kádár-kori színházirányítás történetéhez, 1970-1982 (Budapest, 2018)
[31.] Észrevételek a főszerkesztői értekezlet anyagához - 1973
Szigorúan titkos antikommunista ideológus (s akivel szemben említett könyvében Déry is fenntartásokkal ír.) Aczél Géza ugyanerről a könyvről az Alföldben írva hasonló hibát követ el, minden minősítés nélkül emlegeti Brzezinskyt. Valamint Jobbágy K: Tanítások 3 postai lev. lapon - Emlékezés Veres P-re, V P koszorúja emlékezés bővített változata. Említi M. Jóska — Molnár Jóska.'49 Változatlanul periférikus művekkel — és többnyire alacsony szakmai szinten, sokszor vitatható szemlélettel — foglalkozik az Életünk kritikai rovata. E téren az utóbbi időben észlelhető javulás dacára elmarasztalható a Forrás is, a legutóbbi számban pl. Somogyi György Örkény-kritikája a dilettantizmus iskolapéldája. Nemkülönben: „És”Pálóczy Horváth Kerényi Károly.150 Az Alföld - amelynek korábban erőssége volt a tanulmány- és a kritikarovat - visszaesett ezen a téren. pl. Marx József Kortársaink, Simon Z. Weöres: Psyché149 150 151 A májusi számban például kritikák helyett elvi alapokat nélkülöző apológiákat közölt, a júniusi számban pedig minden kommentár, konfrontáló álláspont nélkül közreadta Kulcsár Szabó Ernő A modern parabola lehetőségei c. írását, amely a konvergencia-elmélet vonzásában a „modem ember”, a „XX. század embere” „létpesszimizmusát” sugallja, s amely elvi alapvetésében többek között a következőket írja: „A természettudományok szédítő iramú fejlődése mellett az újkori filozófiák (Kierkegaard, Nietzsche, Bergson, Heidegger, Sartre), a pszichológia (Freud, Fromm, Piaget) és a szociológiai szemlélet megújulása (Riesman, C. Wright Mills, Adorno, Marcuse) determinálja korunk világképét, gondolatiságát.” „Századunk igazolni látszik Nietzschet.” „A technikai civilizáció a fogyasztói ipari társadalmak a Keleten kibontakozó szocializmus korszakában elnehezül az emberi tisztánlátás lehetősége.” Megjegyezzük, hogy Kulcsár Szabó Ernő furcsa nézeteit máshol is hangoztatja: a Tiszatáj legutóbbi számában Tornai József: Kiszakadva c. verseskötetéről írva „kevesli” a költő „létpesszimizmusát”. A Tiszatájnál maradva szóvá kell tennünk — méltatva azt az úttörőmunkát, amelyet a lap az aktuális társadalomtudományi kérdések felvezetésében vállal —, hogy amennyire helyes volt a keleteurópai nemzetiségi kérdés felvetés (Für Lajos cikkének közlésével — Hazánk, Kelet-Európa), annyira helytelen, hogy nem vállalkozott a vélemények konfrontálására, nem szervezett vitát ezeknek a kérdéseknek a tisztázásra: párbeszédet folytat úgy, hogy csak a magáét mondja, holott a nyílt vita jobban szolgálná a ténylegesen bonyolult kérdés megnyugtató tisztázását. A tudatosan szervezett és megnyugtatóan lezárt viták továbbra is hiányoznak a többi folyóiratból is. Jobbára nem megalapozott nézetek szembesülnek, hanem különböző egyéni elfogultságok. Az elmúlt időszakban két jelentősebb, hosszabb kifutású vita volt csak: az egyik az Élet és Irodalomban folyt tanya-vita, mely a kérdés bonyolultságát viszonylag jól tükrözte. Ehhez kapcsolódott a Forrás is a Kecskeméten e tárgyban rendezett konferenciáról adott tárgyszerű tudósításával. Szélesen gyűrűző vita bontakozott ki egyidejűleg az Uj 149 Kézírással a dokumentum szélén. 150 Kézírással a dokumentum szélén. 151 Kézírással a dokumentum szélén. 167
