Imre Zoltán: Szigorúan titkos. Dokumentumok a Kádár-kori színházirányítás történetéhez, 1970-1982 (Budapest, 2018)
[31.] Észrevételek a főszerkesztői értekezlet anyagához - 1973
Észrevételek a főszerkesztői értekezlet anyagához — 1973 [31.] A Művelődésügyi Minisztérium Irodalmi Osztályának feljegyzése dr. Simó Jenő miniszterhelyettesnek; észrevételek a főszerkesztői értekezlet anyagához - 1973. június 15. Feljegyzés Dr. Simó Jenő miniszterhelyettes elvtársnak Hosszabb szünet után került sor a mostani főszerkesztői értekezletre. Folyóirataink főszerkesztői természetesen folyamatosan megkapták a szükséges kultúrpolitikai tájékoztatást a Pártközpont illetékes osztályától, illetve alkalmanként az MM Irodalmi Osztályától. E mostani értekezlet összehívása azt a célt is147 kívánja szolgálni, hogy viszonylag hosszabb távra visszatekintve értékelje az irodalmi folyóiratok munkáját. A kultúrpolitika az elmúlt időszakban a kritika problematikáját állította középpontba, s nem véletlenül, hiszen az ideológiai harc, leghatékonyabb fegyvere a marxista kritika. Elkészült és tavaly novemberben közzé tétetett a Kultúrpolitikai Munkaközösség elemző állásfoglalása irodalom és művészetkritikánk néhány kérdéséről, mely alapot teremtett a konstruktív vitákhoz, a kritikai munka következetesebb és igényesebb viteléhez. 1.) A kritikai állásfoglalással - a Jelenkor és az Életünk kivételével - valamennyi folyóirat cikkekben, tanulmányokban foglalkozott; a tanulmány-rovatában egyébként is erős Alföld folyamatosan 5 lapszámban is visszatért a kritika helyzetének, lehetőségeinek elemzésére. Az állásfoglalásra visszahangzó írások jellege, színvonala eléggé vegyes volt. Az Élet és Irodalom jellegéből adódóan publicisztikus formák között foglalkozott az állásfoglalással. Szabó György, Garai Gábor, Faragó Vilmos, stb. cikkei reflexió-jelleggel az állásfoglalás egyes konzekvenciáit értelmezték. Szabó György írása különösen szubjektív jellegű volt, s megfogalmazásai nem voltak szerencsések. Általában jellemző volt az első időszakban bizonyos értetlenség: az állásfoglalásban példaként, tendenciák jelzéseként szereplő nevek, és minősítések jelentőségét többen félreértették. Igényesen érdemben foglalkozott a kritikai állásfoglalással az Új írás. E. Fehér Pál: Nézetek szembesítése c. cikke az állásfoglalás nyomán mértéktartóan, elemzően nyúlt hozzá 147 Kézírással a dokumentumon. 165
