Kelevéz Ágnes: „Kit új korokba küldtek régi révek”. Babits útján az antikvitástól napjainkig (Budapest, 2008)

„SOHASE VOLT MÉG ILYEN SZÉP GYEREKEM” Babits nyomában a Laodameia bölcsője körül

Babits Iphiklosza talányos mondattal válaszol: „Az volnék, hogyha anyja egykor nem hazudt.” (L 164.) Itt minden bizonnyal egy homéroszi gondolatfüzésre ismerhetünk rá. Az Odüsszeia első énekének folyamán Pállasz Athéné kérdésére: „Odüsszeusznak szép szál fia volnál?” az „elmés Télemakhosz” válaszol hasonlóan kitérő válasszal: „Édesanyám őt mondja apámnak; nem tudom én azt: / hisz még senki se tudta, miképen esett születése.” (Od I. 215-216. Ford.: Devecseri Gábor)49

A szövegszerű beemeléseken túl a földrajzi környezet felidézése is filológiai- lag pontos és gazdag. A trójai partok felé tartó görög hajóhad útjának pontos, tömör és érzékletes felidézése egyszerre filológiai és költői bravúr. Thesszáliából indul a hajóhad, s „déli széllel Euboia földjét jobbra, Sepias fokot baloldalon” kerülik, majd a homéroszi leírást követve „Lemnoshoz érve megkötöttük a hajót / és ágyat készítvén a sárga homokon / Myrina partján, ott aludtunk a puhán”. Lemnosz szigete külön említést nyer az Iliászban, hiszen Philoktétészt, akit útközben megmart egy kígyó, és sebe annyira bűzlött, hogy nem lehetett vele együtt maradni, útban Trója felé ezen a szigeten teszik partra a görögök. (IIII. 722.) A Laodameiában tovább hajóznak Imbrosz szigete felé, (mely szintén többször emlegetve van az Iliászban; IIXIII. 33, XIV. 281, XXIV. 78, 753.), ahol a földrajzi térképnek megfelően valóban már láthatták messziről „szürkéllni vízből Phrygiá- nak partjait”, s egy trójai parton lévő szirtfok előtti tengert: „csillogni Sigeum vizét, mint egy vértengert”. Mindezt közre fogják „messze vézna szigetek, / balról köves Mastusiának bús foka, / jobbról a ködben rémlett kincses Tenedos”. A kéziratban Babits először azt írta, hogy, jobbról” van köves Mastusia, ezt javította át a valóságos elhelyezkedésnek megfelelően a jó irányra: „balról”. Minden bizonnyal történelmi térképpel és az antik szerzők szövegével kezében dolgozott müvén. A földrajzi nevek áttekintésénél említsük meg, hogy Rába György arra hívta fel a figyelmet a szöveg forrásait elemezve, hogy Sigeumot az Aeneisből ismeri és veszi át Babits.50 A vértengerként csillogó víz Sigeum előtt két vergiliusi hely összevonása: „Sigea igni freta lata relucent” (Aen II. 312.) és „Et Thybrim multo spumanten sanguine cemo.” (Aen VI. 87.) „S Sígéum szintén: az öböl vize véres a tűztől.” (Aen II. 312.) „Szörnyű csatákat látok vértengerben a Thybrist.” (Aen VI. 87.)51 Tenedosz neve - ellentétben Sigeummal - előfordul az Iliászban is („Tágterü barlang van habok alján, mélyen a vízben / közte az imbroszi szírieknek s Tenedosz szigetének” II XIII. 32-33.); a kincses jelzővel azonban az Aeneisben (Aen II. 20-21) szerepel. Végül a Kórus Prótesziláosz halálának he49 E párhuzamra Ritoók Zsigmond hívta fel figyelmemet. Egész dolgozatomra kiterjedő alapos figyelmét, segítségét, új forrásokat megnevező tanácsait és szakszerű javításait ezúton szeretném megköszönni.

50 Rába 1969. 108.

51 Vergilius összes művei. 1967. Ford. Lakatos István.

94