Kelevéz Ágnes: „Kit új korokba küldtek régi révek”. Babits útján az antikvitástól napjainkig (Budapest, 2008)
„SOHASE VOLT MÉG ILYEN SZÉP GYEREKEM” Babits nyomában a Laodameia bölcsője körül
„SOHASE VOLT MÉG ILYEN SZÉP GYEREKEM” Babits nyomában a Laodameia bölcsője körül A Laodameia keletkezésére vonatkozóan Babitstól magától elég részletes visz- szaemlékezés áll a rendelkezésünkre. Barátjának, Szilasi Vilmosnak ajándékozott versköteteibe 1916 folyamán saját maga jegyezte be, illetve diktálta le addig megjelent verseinek, így többek között a Fogarason íródott műveinek keletkezési idejét és körülményeit. A Laodameia esetében a világirodalmi források megjelölésére is részletesen kitért: „Fogaras 1910. tavasz. Pár nap. Mezőn sétálva, és szobában. Éjjel is. Első gondolata ötletszerű, Protesilaos című versemből, amelynek gondolatát Lukianos pár sora adta. Az első jelenet azonnal megvolt, s még az este meg is mutattam. Swinburne Atalantája a karénekekre hatással volt. Ho- méros összes idevágó helye. Catullus, Sappho, Horatius, Aischylos.”1 Bár a költő visszaemlékezése néha pontatlan az évszámok tekintetében, ebben az esetben az általa megadott dátumot, 1910 tavaszát, több más adat is megerősíti. Egyrészt ez a dátum összhangban van Babits Fogarason vezetett verses füzetének feltételezett keletkezési rendjével. A szakirodalom által Angyalos könyvnek nevezett kézirategyüttes három fiatalkori, különböző időben készült és utólag egybekötött verses füzetből áll. Babits e kötet harmadik füzetét, melyben a Laodameia kézirata is található, 1909 őszén kezdte el vezetni. Eleinte a füzet első oldalaira valamivel korábban keletkezett verseit másolta és ragasztotta egymás mellé, majd folyamatosan ide jegyezte le Fogarason keletkezett verseit. Az 1910 elején és tavaszán készült költemények kéziratai (99. fóliótól a 128. fólióig) szinte egy lírai napló folyamatosságával olvashatók. A 99. fólió verzójától a 102. fólió verzójáig azoknak a verseknek a kézirata található, amelyeket Babits 1910. február végén a Royal- szállóban tartott Nyugat-matinén oly nagy sikerrel olvasott föl: Csipkerózsa; Két nővér; Oda a szépségről; A Danaidák; Klasszikus álmok. O maga A Danaidák című vers kapcsán a Szilasi-kötetben egy év tévedéssel határozza meg a versek születését: „Fogaras 1909. Szobában, a Nyugat-matiné számára. - Ugyanaz nap a Két nővér címűt. Márc.”1 2 Majdnem egy évtizeddel később hasonlóan emléke1 OSzK Fond III/2301. A Szilasi-kötet bejegyzéseiről részletesebben 1. Kelevéz 1998. 111-120.; ItK 1994. 5-6. sz. E tanulmány publikálása után látott napvilágot a kritikai kiadás részeként Vilcsek Béla gazdag jegyzetanyagával ellátott, Babits drámáit, köztük a Laodameiát is tartalmazó kötet, benne a keletkezés és fogadtatás történetével, in: BMD 433-496. 2 ItK 1994. 5-6. sz. 754-755. 79
