Kelevéz Ágnes: „Kit új korokba küldtek régi révek”. Babits útján az antikvitástól napjainkig (Budapest, 2008)

„SOHASE VOLT MÉG ILYEN SZÉP GYEREKEM” Babits nyomában a Laodameia bölcsője körül

zik vissza Szabó Lőrincnek, mikor a Csipkerózsa kapcsán e versei keletkezéséről vall neki: „Fogarason írtam egy este, szobában, akkor amikor felolvasást kellett tartanom a Nyugat-estén, s ez volt az első felolvasásom. Azok számára csináltam a Danaidákat, a Két nővért, ezt a Csipkerózsát és A sorshoz címűt és a Klasszikus álmokat,”3 A Babits által megnevezett 1909-es dátummal szemben a sajtóközleményekből egyértelműen megállapítható, hogy az estet nem 1909 elején, hanem 1910. február 23-án tartották. Már 1910. február elején előzetes hírverő cikkek jelennek meg budapesti lapokban is,4 a Fogaras és Vidékében Babits kollégája, Halmy Gyula pedig szinte percről percre tudósít az eseményekről. Február 20-án megírja, hogy Babits előző nap, szombaton Budapestre utazott, hogy részt vegyen a Nyugat felolvasó estélyén,5 a következő számban, 27-én pedig lelkesen beszámol arról, hogy „frenetikus tapssal” fogadták a Royal Szálló dísztermében a Klasszikus álmok, a Két nővér, a Csipkerózsa és a Lent a csöndes alvilágban [A Danaidák] című versek felolvasását.6 A versek az estet követően azonnal, március 1-jén meg is jelennek a Nyugatban.7 Tehát minden kétséget kizáróan nem (mint Babits hitte) 1909 elején, hanem 1910 elején született híres görögös verseinek jelentős része.

Az Angyalos könyvben, a Budapesten felolvasott versek után pár lappal, a 106. fólió rektóján következik a Protesilaos című vers kézirata, melyről tudjuk, hogy a Laodameia alapötletét adta, s mely minden bizonnyal a Nyugat-est után, feltehetőleg márciusban született. A síron túl is élő szerelem motívuma e versben szerepel először: „Nem lesz nékem Láodamejám, nem vár engem senki már”. A. Protesilaos csak néhány hónappal a keletkezés után a Renaissance-ban jelenik meg: 1910. június 10-én. E vers kéziratát az Angyalos könyvben követi a Szimbólumok című versfuzér néhány darabja, majd az Örök dolgok közé legyen híred beszőtt s az O lyric love című versek. E két utóbbi költemény bár feltehetőleg valamivel későbbi keletkezésű, mint a Protesilaos, mégis mindkettő korábban, már április közepén napvilágot lát a Nyugatban.8 vagyis feltehetőleg még márciusban, vagy április legelején Babits postára adta őket, tehát február vége és április eleje között már be kellett fejeznie szövegüket. Ezek elkészülte után foghatott bele a Laodameia megírásába, talán áprilisban, s bár úgy emlékszik, hogy az „első jelenet azonnal megvolt, s még az este meg is mutattam”, mégis a mű befejezése, s letisztázása május közepéig, vagy akár május végéig is elhúzódhatott. Ezeket az időhatárokat támasztja alá Babits emlékezete is, mikor a keletkezés idejéül 1910

3 It 1975/2. 457-458.

4 Budapest 1910. febr. 10. 34. sz. 13.; Magyar Hírlap, 1910. febr. 12. 36. sz. 11.

5 Fogaras és Vidéke, 1910. febr. 20. 8. sz.

6 Fogaras és Vidéke, 1910. febr. 27. 9. sz.

7 Klasszikus álmok; Két nővér; Csipkerózsa; A sorshoz; A Danaidák. Nyugat, 1910. I. márc. 1. 5. sz. L. erről részletesebben Kelevéz 1998. 105-110.

8 Nyugat, 1910.1. ápr. 16. 8. 508-509.

80