Kelevéz Ágnes: „Kit új korokba küldtek régi révek”. Babits útján az antikvitástól napjainkig (Budapest, 2008)
MIÉRT SZIMBÓLUMOK? Egy címadás értelmezési lehetőségei
te: z Babits nem sokkal később a versfüzér keletkezése után maga iá használja költészetének jellemzésére a szimbólum szót. Az 1911-ben befejezett és publikált versében, a Téli dalban mintegy ars poeticái hangsúllyal vallja:, és versem szép lesz, mély lesz és enyém / symbolumokkal teljes költemény. Esszéiben többször emlegeti, körülírja, pontosítja a szimbólum nak is nyomát találjuk, hogy az allegória és szimbólum közötti külc n korai írásaiban még összemosná. 1909-ben így ír Ady költészeté ő bolikus, mint minden költő; de nem áll meg a metaforánál: nála lat allegóriává nyílik szét.”16 Vörösmartyról 1911-ben, tehát a s évvel később írott tanulmányában azonban már különbséget giás gondolkodáson túllépő költői szemléletben határozza meg £ „Amit a költő a képek nyelvén gondolt ezerféleképpen lehet lefc r< mák nyelvére, s minden fordítás szükségképpen halavány és hű akik azt hiszik, hogy a szimbólum csak valamely gondolat kifejez é: leg, a szimbólum az elsődleges lelki tény, és a gondolat csak gy :: a szimbólumnak.”17 Az érzékletes megfogalmazásra különben helyeslőén reagál: „Kitűnő Vörösmarty-tanulmányod egy megfigjy tele: hogy a szimbólum szimbolum-volta a primär, s csak aztán értelem: valóságos trouvaille”.18 1919-ben Ady életművével kapcsolatban elég részletesen, és séget téve fogalmaz: „a hasonlat csak eszköz, az allegória cél, a s egy hasonlatnál. A fontos, ami a dolgok mögött van. A dolgok el ségüket, mert a dolgok kint vannak abban az idegen világban, mel; semmi köze, melyet ő mérhetetlen magasságból néz. De a dolgok leikéből nőttek ki, magányossága teszi őt, így látja a természetet, é mindennapibb dolog belőle; egy falusi éjszaka környezete vagy kórházi terem, ahol este a lázak ébrednek, jönnek-rejtett különös |d< szimbólumaivá.”19 Földessy Ady-könyvéről, annak szimbóluméi* pedig így fogalmaz: „Az ilyen példák csírában mutatják, hogy sza! lat a tertium comparationis-on, hogy önálló életet kezdjen, s ma; fokokon szimbólummá váljon. így a szimbólum más lesz, mint egy > folytatott hasonlat.”20 Kétségtelen, hogy Babits fogalmilag tájék): hogy a szimbólum esetében a jel és jelentés bensőséges egységé: lentétben az általa is eszköz és cél kettősségével jellemzett metaf< esetével, s ha néha írásaiban össze is mosódnak a határok, ez az 16 Babits Mihály: Ady (Analízis) Nyugat, 1909. 10-11. sz. In: BMETI. 84. 17 Babits Mihály: A férfi Vörösmarty. Nyugat, 1911. dec. 16. 24. sz. In: BM 18 Ignotus levele Babitsnak, [Budapest, 1912. jan. 2.] In: BML 1909-1911. 19 Babits Mihály: Ady Endréről. VÚ 1919. jún. 15. 24. sz. 272-273. In: Gál 20 Babits Mihály: Tanulmány Ady ról. Nyugat 1920. 3-4. szám. In: BMET I. les fogalmát. An- bséget mintha öl: „O is szim- minden hason- t mzák után egy és az analó- szó jelentését: dítani a fogaién. Tévednek, ése: ellenkező- nge kifejezése Ifcnotus azonnal elése vagy té- sántít utána az lontos különb- dmbólum több esztik jelentéhez a költőnek rtelmei a költő »így lesz a leg- ;gy nyugalmas olgok jeleivé, mzéseiről írva ad túl a hason- g isabb fejlődési szerű allegória: zott, és tudja, ről van szó, el- bra és allegória (rtelmezési hoET 2)03. I. 237. .74. 975.90-91. ( 75. 70
