Kelevéz Ágnes: „Kit új korokba küldtek régi révek”. Babits útján az antikvitástól napjainkig (Budapest, 2008)

O LYRIC LOVE Babits könyvtára és az angol irodalom

bits szobáját egy akváriumhoz látja hasonlónak, mely „telve könyvvel, képpel, virággal...”,10 11 vagy egy másik (talán túlzottan) fantáziadús riporter a mennyezetig emelkedő, telizsúfolt polcokat éléskamrához hasonlítja: „csakhogy itt befőttes üvegek helyett ritka és szép könyvek állnak sorfalat.”11 Vannak, akik részletesebben jellemzik a könyvtár nagyságát: „a szobán hosszában végig a mennyezetig emelkedő, hatalmas könyvtár. Sokezer könyv.”12 „A szobákban könyv könyv hátán, az embernek törnie kell a fejét, hol látott ennyi könyvet - magánkönyvtárban - egy halomban.”13

Maga a könyvtár leírása nemcsak a berendezés bemutatásának eszköze, hanem sok esetben tanúja lehetünk annak, hogy a költői tevékenység szakralizálásának részeként jelenítik meg. így lesz a könyvtár áhítatos tisztelete egyúttal Babits poeta doctus voltának megtestesülése is. „A Reviczky utca 9. szám alatt, harmadik emeleten lakik Babits Mihály. Itt él ebben a csöndes utcában könyvek közé bújva, mint egy aszkéta, mint egy középkori barát” - olvassuk egy 1918-as interjúban is.14 „Mennyezetig érő állványokon, barokk szekrényekben, fotelek karfáján, kis asztalokon mindenütt könyv. Aki belép ebbe a szobába, nem szabadulhat a nagyszerű érzéstől: templom ez itt, a betű temploma, az alkotó szellem szentélye”15 -jellemzik lakását 1935-ben. „Lábujjhegyen, szinte templomi hangulatban lépegetek a napfényben tündöklő, könyvek rengetegével körülbástyázott szobába”16 - írják 1937-ben. Betegségekor pedig szinte élő társakká stilizálják fel könyvtárának köteteit, őt pedig ezáltal egyenesen a klasszikusok közé emelik: „Könyvei között töltötte a betegségét, aminthogy egész élete a könyveké volt. Betegágyát is bevitte dolgozószobájába, s itt a tarkán tornyosuló könyvállványok lábánál, szót- lan, elkínzott torokkal is: könyveivel, az irodalommal társalgott. [...] [A] néma beszédű könyvek közé esténként ellátogatott a halott és élő európai irodalom, hogy tisztelegjen igaz barátja, a nagy költő betegágyánál.”17 Végül a könyvtárról

10 Bálint Jenő: írók beszélnek. Babits Mihály. A Reggel 1933. nov. 27. 48. sz. 9. In: Itt a halk 326.

11 Andersen György: Babits Mihály Szabó Dezsőről, Ábrányi Emil beszédéről, és az új magyar irodalomról. Revü 1920. április 3. In: Itt a halk 53.

12 Sándor Dezső: Riválisának tartotta-e Ady Endre Babits Mihályt? Beszélgetés Babits Mihállyal. Prágai Magyar Hírlap 1926. jan. 31. 25. sz. 7-8. In: Itt a halk 157.

13 Gál István: Babits Mihálynál. Tolnamegyei Újság 1931. febr. 28. 17. sz. 1-2. In: Itt a halk 298.

14 Boros Ferenc: Beszélgetések Babits Mihálynál. Élet 1918. nov. 24. 47. sz. 1105-1106. In: Itt a halk 35.

15 (d.): Beszélgetés Babits Mihállyal az átépített kártyavárról, az elszakíthatatlan újpesti kapcsolatokról és a Vörösmarty Irodalmi Társaságról. Független Újság Újpest-Rákospalota 1935. jún. 8. 24. sz. 4. In: Itt a halk 368.

16 Szitnyai Zoltán: Hat író élete... Babits Mihály. Színházi Élet 1937. dec. 19-25. 52. sz. 4-10. In: Itt a halk 395.

17 Papp Antal: Csak most érzem, milyen keveset mondtam el abból, amit elmondani rámbízatott... Néma interjú Babits Mihály betegszobájában. Film Színház Irodalom 1940. dec. 20-26. 51. sz. [2], In: Itt a halk 429.

211