Kelevéz Ágnes: „Kit új korokba küldtek régi révek”. Babits útján az antikvitástól napjainkig (Budapest, 2008)
„KELETRE, KELETRE” Politika és műértelmezés egy Babits évfordulón
a költő születésének kilencvenedik évfordulóján Babits nimbuszának helyreállítását nemcsak úgy akarja elvégezni, hogy megvizsgálná: ez a paradoxonként felállított konklúzió milyen összetett esztétikai nézeteken, sőt az irodalmi élet milyen személyes viszonyain múlott. Még csak abban sem merül ki tevékenysége, hogy pusztán összegyüjtené azokat az idézeteket, amelyekben Babits Petőfi költészetét méltatja és nagyra tartja, hanem a szövegek célirányos összeszerkeszté- sével azt akarja sejtetni, hogy az eddig mellőzött, elismerő passzusok Babits fel nem ismert forradalmiságának új bizonyítékai. Tanulmányát olyan sokat jelentő mondattal zárja, amelyben Babits Petőfit a világszabadság költőjének nevezi, úgy, mintha költői nagyságát is ebből eredeztetné: „Petőfi a nagy európai közösség költője, a világszabadság lantosa”.13 A védelemre berendezkedett gondolatmenet szempontjából mellékessé válik, hogy Babits nem politikai szerepe miatt becsülte Petőfi költészetét, az pedig kifejezetten titkolandó lesz, hogy az idézett mondat az eredeti szövegkörnyezetben csupán leíró, és nem patetikusan értékelő jellegű volt. Babits születésének 90. évfordulóján Gál István a különböző lapokban (Kritika, Új írás, Jelenkor, Tiszatáj) közel harminc vers, három tanulmány és két levél szövegét közli a kéziratos hagyatékból. Mivel Babits esetében több százra tehető a publikálatlanul maradt költemények, zsengék, töredékek száma, ilyen típusú közlésnél a legfontosabb a válogatás szempontja, mely lehet értékcentrikus vagy tematikus. Gál István, igazságtevő elhivatottságtól fütve, még akkor is ideológiai hadakozásra használja a költeményeket, amikor erre a szövegek egyáltalán nem szolgálnak rá. A veranda hűvös már kezdetű lírai hangulatú őszi versben például „nyomós cáfolat”-át látja „annak a vélekedésnek, hogy az egyszerű népdalszerű hang [...] Erdélyi József hatás. [...] Ez a verse is visszamutat a kezdő költő első korszakára, amely Heine és Petőfi hatása alatt állt.”14 A sorok között megbúvó politikai üzenet a következő: nem a jobboldalivá váló Erdélyi, hanem a világforradalmárok (Heine és Petőfi) hatása volt a döntő. Ideológiai szempontok befolyásolják a datálás nélküli versek tematikus értelmezését és közlését is. Mivel Babits politikai megítélésének egyik legkényesebb kérdése a Tanácsköztársasághoz való viszonyának értékelése volt, ezért minden olyan szövegét előszeretettel közölték, amely ezt a képet árnyalhatta. Mivel a költő hagyatékában a publikálatlan versek mintegy kilencven százaléka évszám nélküli, így az sem volt ritka, hogy az az ideológiai feszültség, amely Babits művészetét körülvette, beszűkült értelmezői beállítódást eredményezett, és azokat a verseket is 1919 körülinek olvasták, amelyek egészen más időből származtak. A versek keltezési idejének lehetséges ideológiai értéke már Tolnai Gábor ötvenes évekbeli közléséből is nyilvánvaló. Babits Mihály halálának 15. évfordu13 Gál István: Babits Petőfi világirodalmi rangjáról. Filológiai Közlöny 1973. 422. 14 Gál István: Babits-dokumentumok. Tiszatáj 1973. nov. 11. sz. 67-77. 172
