Kelevéz Ágnes: „Kit új korokba küldtek régi révek”. Babits útján az antikvitástól napjainkig (Budapest, 2008)
„A NÉV, MELY ÁLL E KIS PAPÍRON” Anév jelentésének kérdése Babitsnál
olyan levél is fennmaradt, mely kedves szeretettel igyekszik megszelídíteni az ellentmondást, és létezőnek feltüntetni azt, ami nincs. „Ismét egy alkalom kínálkozik arra, hogy testvéri ragaszkodásom nyilvánításaként egy üdvkívánatot küldhessek felétek »febr. 29-kén«, mely az idén ugyan kiesik a naptárból, de a mi emlékezetünkben fennmarad, mint szívünkben az önkénytelen szeretet.”32 Egy másik, a logikai képtelenséget a meghittséggel áthidaló megfogalmazás szerint „29-ike ismét eltűnt a naptárból, de mi a szökevényt előhozzuk visszaemlékezésünkkel, hogy neked igaz szívvel s legigazabb érzéssel jókat kívánhassunk névünnepedhez!”33 Vagy kissé vádlóan a közönyös sorssal szemben, mintha nem is saját döntés eredménye lenne a különös helyzet: „Az idei kalendárium ismét mostohán bánt el velünk, elvonta tőlünk ezt a nevezetes napot, melyen alkalmunk lehetett volna testvéri vonzalmunknak kifejezést adhatni, de azért nem gátolhat meg visszaemlékezésünkben, mellyel szeretetünkkel utat törünk a Mindenhatóhoz fohászainkkal a »Te« és a »Tieid« boldogságáért!”34 Babits valószínűleg olvasta a család egyes tagjait külön-külön is üdvözlő leveleket (tízes éveiben járt ekkortájt), valamint személyesen is részese lehetett e családi szokásnak, melynek az abszurdba hajló jellegét (ha valaki, akkor ő) nyilván átlátta.35 Az Anyám névnapjára című vers 1906-ban született, természetesen ez sem volt szökőév, vagyis olyan napra íródott, amely abban az évben csak a Babits család képzeletében létezett. Mindehhez figyelembe kell vennünk Babits kései önéletrajzi esszéjének beismerését: „Meg kell itt vallanom, hogy este születtem, nem pedig hajnalra, mint ahogy egy fiatalkori versemben írtam, lelkiismeretlenül, tisztán a rím és mérték kedvéért.”36 Tehát nem Hajnalkának hívják édesanyját, olyan napra készült vers, amely abban az évben nincs is, s a költő nem hajnalra született. Csupa ellentmondás és rejtett tagadás. A költői játék gondolati eredménye: a beszélő névként használt elnevezés nemcsak hazudik, hanem talán nincs is. A nyomtatásban megjelent változat az Anyám nevére címmel és a szándékoltan kétértelmű alcím nélkül lekerekítettebb és simulékonyabb, mint az eredeti. Babits mégis halogatta szülejének megmutatni, mert ő tudta igazán, hogy anyjához való, mélyen ellentmondásos viszonyát a nevéhez való ambivalencián keresztül fogalmazta meg. A Holnap megjelenése után, a név és személyiség kapcsolata újra, és most már az alkotással szorosan összefüggő szempontból válik aktuálissá számára. 1909-ben a Pictor Ignotusbm megint visszatér a problémához. „Mi az a név?” - teszi fel a kér32 Kelemen Ilona levele Babits Mihályné Kelemen Aurórának, Szekszárd, 1894. február 29. In: BCSL214. 33 Kelemen Ilona levele Babits Mihályné Kelemen Aurórának, Szekszárd, 1897. február 28. In: BCSL270. 34 Kelemen Ilona levele Babits Mihályné Kelemen Aurórának, [Szekszárd, 1898. február vége] In: BCSL290. 35 V.ö. Vendel-Mohay 1974. 97. 36 Curriculum vitae (1939) In: BMET II. 680. 143
