Kelevéz Ágnes: „Kit új korokba küldtek régi révek”. Babits útján az antikvitástól napjainkig (Budapest, 2008)
„HISZEM AZ EZER ISTENT” A fiatal Babits rendhagyó Credója
„HISZEM AZ EZER ISTENT” A fiatal Babits rendhagyó Credó/a „Fogarason egyedül / megtanultam görögül.” A sokszor idézett, rövidke két sort Babits élete vége felé veti papírra abban az Iskolai füzetnek, nevezett egyszerű fedelű füzetecskében, melyet nagy műtété előtt talán leginkább a számvetés szándékával nyitott. Fogarasi magánya és görögségélménye még ekkor is szorosan összefonódik benne. Görög tárgyú verseit, bár két kötetébe is felveszi őket, 1909 őszétől 1911 tavaszáig lényegében másfél év alatt megírja. Legutoljára keletkezett a Hiszekegy, amely az utolsó, mégis a legátfogóbb, legszemélyesebb, sőt szinte kihívó érvényű verse e témakörben. Ez a Hiszekegy címével ellentétben nem az egy Isten mellett tesz hitet. E verseim többszörös paradoxon. Az Apostoli hitvallás kezdő két szava a magyar nyelvben az évszázadok folyamán eggyé olvadva vált használatossá, így e cím jelentése eltér a latin eredetitől (hiszen nemcsak annyit állít, hogy hiszek: Credo, hanem arra is utal, hogy miben hiszek), mégis hasonlóan a latinhoz a magyarban szintén a hitvallás általános értelmű szinonimájaként is szokás alkalmazni. E sajátos köznyelvi használatban rejlő konkrét és átvitt értelmezési lehetőséget ismeri föl és használja ki Babits, mikor megírja a maga hitvallását, hiszekegyét. Nem hiszek én egy istenben, mert bárhova nézek, istent látok, ezert, s nem szomorú a világ. Versét a címben sugallt állítással ellentétesen kezdi, ugyanis elsőként azt szögezi le, hogy miben nem hisz, vagyis szerkezetileg és tartalmilag egyszerre tagadja a mintául használt eredeti szöveget: anti-credót kezd el írni. A folytatás, a saját hittételek felsorolása is ellentétje annak, amit a cím sugall. „Nem hiszem én az egy istent; hiszem az ezer istent”. A vers szövege felöl nézve a cím elszakad megszokott jelentésétől. Új tartalma szerint pedig így hangzana helyesen: Hiszek- ezer. Költői játék csupán ez a tagadva állító polytheista hitvallás? Rónay György Babits hitét vizsgáló tanulmányában e versét inkább csak pastiche-nak, mint pastiche-ba bújtatott vallomásnak tekinti, s nem tulajdonít komolyabb világnézeti, hitbéli jelentőséget neki, és nemcsak a költő későbbi katolicizmusából, nyilatkozataiból és verseiből meríti érveit, hanem abból is, hogy a Nyugatban 1911 júniusában a Hiszekegy mellett, mintegy annak jelentését szándékosan kioltva közölte Babits a Vágyak és Soha című költeményét is, mely éppen ellenkezője 120
