Kelevéz Ágnes: „Kit új korokba küldtek régi révek”. Babits útján az antikvitástól napjainkig (Budapest, 2008)
„SOHASE VOLT MÉG ILYEN SZÉP GYEREKEM” Babits nyomában a Laodameia bölcsője körül
antistrófában, hanem a strófapárok gondolatilag is tükörképei egymásnak. Összetettebb kérdés a kórusok párbeszédes formájának forrása. A görög drámák kardalaiban találunk olykor dialogikus formát, melyben gyakrabban a kórusvezető és a kórus, elvétve a félbe osztott kórus két része felelget egymásnak, ám a kórusok nem szerinti eloszlását már a latin auktoroktól veheti át Babits. A fiúk és a leányok, mint félkarok valószínűleg inkább Catullus Diana himnuszából valók, ahol a latin szöveg ezt kifejezetten mondja is, meg talán Horatius Carmen Saecutaréjából, melyet bizonyosan fiúk és leányok énekeltek, de hogy miképp elosztva, azt nem tudjuk. ALaodameia kéziratának javításaiból különben megállapítható, hogy Babits először csak a Félkar és Másik félkar elnevezést használta (L 71., 74. sor), s utóbb döntött a Fiúk és a Leányok kara elnevezés mellett. Babits a további részekben is figyelembe veszi az antik szabályokat, és a Laoda- meia szerkezetét pontosan eszerint alakítja. A bevezető két részt szabályos váltakozásban követi három epeiszodion és sztaszimon. Az epeiszodionok nagyobb részben dialogikus elemekből, kisebb részben lírai betétekből épülnek fel, e részekbe menet közben kommoszok is kapcsolódhatnak a cselekményhez, amelynek előadásában a kar tagjai és a színészek egyaránt részt vesznek, ekkor az indulatok és a feszültség magas fokra hág, és a reflexív elemek helyett az indulati elemek kerülnek előtérbe. (Például a 2. epeiszodionban a Kar rövid közbelépései 357-581. részben). Az epeiszodionok lényegében egy-egy jelenetnek felelnek meg, melyeket egy-egy sztaszimon, vagyis kardal választ el egymástól, mely - szintén a görög elődöket követve - antistrofikus felépítésű. Végül az antik minta szerint exodosszal zárul a mű, mely formailag a görög tragédia legváltozatosabb része, hiszen az exodosz szerkezete, hossza és jelentősége attól függően is változott, hogy egy trilógia közbülső vagy befejező részét alkotta-e. Babitsnál a befejező rész dialogikus elemeket, kommoszt tartalmaz, és végül egy lezáró, rövid kardallal, exodikonnal zárul. 8-70. Laodameia - Jós - Kar A trójai háborúból férjét hazaváró Laodameia rossz elő- érzeteit erősíti a jóslat, mely a trójai partra elsőként lépő görögöt fenyegeti. prologosz 71-147. Fiúk Kara - Leányok Kara -Teljes Kar 2 részből álló antistrofikus kardal, mely epódosszal zárul parodosz 148278. Iphiklos - Hírnök Iphiklosz megtudja, hogy Prótesziláosz, a trón örököse, fia meghalt, mikor elsőként partra lépett Trójánál 1. epeiszodion 279355. Fiúk Kara - Leányok Kara -Teljes Kar 2 részből álló antistrofikus kardal, mely epódosszal zárul 1. parodosz 100
