Kelevéz Ágnes: „Kit új korokba küldtek régi révek”. Babits útján az antikvitástól napjainkig (Budapest, 2008)

„SOHASE VOLT MÉG ILYEN SZÉP GYEREKEM” Babits nyomában a Laodameia bölcsője körül

antistrófában, hanem a strófapárok gondolatilag is tükörképei egymásnak. Össze­tettebb kérdés a kórusok párbeszédes formájának forrása. A görög drámák karda­laiban találunk olykor dialogikus formát, melyben gyakrabban a kórusvezető és a kórus, elvétve a félbe osztott kórus két része felelget egymásnak, ám a kórusok nem szerinti eloszlását már a latin auktoroktól veheti át Babits. A fiúk és a leá­nyok, mint félkarok valószínűleg inkább Catullus Diana himnuszából valók, ahol a latin szöveg ezt kifejezetten mondja is, meg talán Horatius Carmen Saecutaré­jából, melyet bizonyosan fiúk és leányok énekeltek, de hogy miképp elosztva, azt nem tudjuk. ALaodameia kéziratának javításaiból különben megállapítható, hogy Babits először csak a Félkar és Másik félkar elnevezést használta (L 71., 74. sor), s utóbb döntött a Fiúk és a Leányok kara elnevezés mellett. Babits a további részekben is figyelembe veszi az antik szabályokat, és a Laoda- meia szerkezetét pontosan eszerint alakítja. A bevezető két részt szabályos vál­takozásban követi három epeiszodion és sztaszimon. Az epeiszodionok nagyobb részben dialogikus elemekből, kisebb részben lírai betétekből épülnek fel, e ré­szekbe menet közben kommoszok is kapcsolódhatnak a cselekményhez, amely­nek előadásában a kar tagjai és a színészek egyaránt részt vesznek, ekkor az in­dulatok és a feszültség magas fokra hág, és a reflexív elemek helyett az indulati elemek kerülnek előtérbe. (Például a 2. epeiszodionban a Kar rövid közbelépései 357-581. részben). Az epeiszodionok lényegében egy-egy jelenetnek felelnek meg, melyeket egy-egy sztaszimon, vagyis kardal választ el egymástól, mely - szintén a görög elődöket követve - antistrofikus felépítésű. Végül az antik minta szerint exodosszal zárul a mű, mely formailag a görög tragédia legváltozatosabb része, hiszen az exodosz szerkezete, hossza és jelentő­sége attól függően is változott, hogy egy trilógia közbülső vagy befejező részét alkotta-e. Babitsnál a befejező rész dialogikus elemeket, kommoszt tartalmaz, és végül egy lezáró, rövid kardallal, exodikonnal zárul. 8-70. Laodameia - Jós - Kar A trójai háborúból férjét haza­váró Laodameia rossz elő- érzeteit erősíti a jóslat, mely a trójai partra elsőként lépő görögöt fenyegeti. prologosz 71-147. Fiúk Kara - Leányok Kara -Teljes Kar 2 részből álló antistrofikus kardal, mely epódosszal zárul parodosz 148­278. Iphiklos - Hírnök Iphiklosz megtudja, hogy Prótesziláosz, a trón örököse, fia meghalt, mikor elsőként partra lépett Trójánál 1. epeiszo­dion 279­355. Fiúk Kara - Leányok Kara -Teljes Kar 2 részből álló antistrofikus kardal, mely epódosszal zárul 1. parodosz 100

Next

/
Thumbnails
Contents