Kelevéz Ágnes: „Kit új korokba küldtek régi révek”. Babits útján az antikvitástól napjainkig (Budapest, 2008)
„SOHASE VOLT MÉG ILYEN SZÉP GYEREKEM” Babits nyomában a Laodameia bölcsője körül
356503. Iphiklos — Kar Laodameia — Kar Apa és feleség kétségbeesve siratja Prótesziláoszt, majd Laodameia álmát elmesélve a Karnak, elhatározza, hogy megidézi Prótesziláosz szellemét 2. epeiszo- dion 504614. Kar - Semichorus - Semichorus 2 részből álló antistrofikus kardal, mely epódosszal zárni 2. parodosz 615— 772. Laodameia - Protesilaos Laodameia lírai monológban hívja férje szellemét, s három óra idejére valóban találkozhatnak 3. epeiszo- dion 773845. Fiúk Kara - Leányok Kara -Teljes Kar 2 részből álló antistrofikus kardal, mely epódosszal zárni 3. parodosz 845931. Semichorus- Iphiklos - Kar Fiúk Kara- Leányok Kara Iphiklos - Semichorus Laodameia halála és elsiratása exodosz A görög lírikusok közül Szapphó volt közvetlen hatással a Laodameia szövegére, akiről Babits teljes elismeréssel nyilatkozik irodalomtörténetében: „A világirodalomnak, úgy ahogy ma bírjuk, első nagy lírai poétája: asszony.”60 E költészet „asszonyisága” általában is, de egyes versei szövegszerűen is hatással voltak Ba- bitsra.61 Aphroditéhez című versét le is fordította. Babits a görögökön kívül latin szerzők verseinek szó szerinti fordításait is beemeli művébe, mint erre Szilasi figyelmét is felhívja. Mindennek oka abban keresendő, hogy költői elképzelése nem csupán az volt, hogy egy huszadik században készült, antik mintát pontosan követő, mintegy rekonstruáló müvet írjon. Épp ezzel a szándékosan anakronisztikus gesztussal, mely a lírai örökség teljes skálájáról veszi és keveri egymással az alkotók műveit, éri el valódi célját, a hagyomány szerves továbbélésének bemutatását és egyben folytatását. Évtizedekkel később saját görögség-képéről így nyilatkozik: „Leconte de Lisle archeológiái hűséggel akarta újraéleszteni a görög világot, rekonstruálni akart, nála a görögség cél volt. Nálam sohasem cél, mindig csak kifejező eszköz. Nálam a görögség csak hangulat, amelynek a felszíne alatt örök, tehát egyszerre régi és új, ókori és mai, konzervatív és modem érzések formák. [...] Az igazi költészet nem azért nyúlik vissza a múltba, hogy a múlt kísérteteit ébresztgesse; ez a költészet azért száll vissza a múltba, hogy 60 BMEIT 30. 61 Részletezését 1. lejjebb a Szilasi-kötet bejegyzéseinek jegyzeteinél. 101
