Kelevéz Ágnes: „Kit új korokba küldtek régi révek”. Babits útján az antikvitástól napjainkig (Budapest, 2008)

„SOHASE VOLT MÉG ILYEN SZÉP GYEREKEM” Babits nyomában a Laodameia bölcsője körül

356­503. Iphiklos — Kar Laodameia — Kar Apa és feleség kétségbeesve siratja Prótesziláoszt, majd Laodameia álmát elmesélve a Karnak, elhatározza, hogy megidézi Prótesziláosz szellemét 2. epeiszo- dion 504­614. Kar - Semichorus - Semichorus 2 részből álló antistrofikus kardal, mely epódosszal zárni 2. parodosz 615— 772. Laodameia - Protesilaos Laodameia lírai monológban hívja férje szellemét, s három óra idejére valóban találkozhatnak 3. epeiszo- dion 773­845. Fiúk Kara - Leányok Kara -Teljes Kar 2 részből álló antistrofikus kardal, mely epódosszal zárni 3. parodosz 845­931. Semichorus- Iphiklos - Kar Fiúk Kara- Leányok Kara Iphiklos - Semichorus Laodameia halála és elsiratása exodosz A görög lírikusok közül Szapphó volt közvetlen hatással a Laodameia szövegére, akiről Babits teljes elismeréssel nyilatkozik irodalomtörténetében: „A világiro­dalomnak, úgy ahogy ma bírjuk, első nagy lírai poétája: asszony.”60 E költészet „asszonyisága” általában is, de egyes versei szövegszerűen is hatással voltak Ba- bitsra.61 Aphroditéhez című versét le is fordította. Babits a görögökön kívül latin szerzők verseinek szó szerinti fordításait is be­emeli művébe, mint erre Szilasi figyelmét is felhívja. Mindennek oka abban kere­sendő, hogy költői elképzelése nem csupán az volt, hogy egy huszadik században készült, antik mintát pontosan követő, mintegy rekonstruáló müvet írjon. Épp ez­zel a szándékosan anakronisztikus gesztussal, mely a lírai örökség teljes skálájá­ról veszi és keveri egymással az alkotók műveit, éri el valódi célját, a hagyomány szerves továbbélésének bemutatását és egyben folytatását. Évtizedekkel később saját görögség-képéről így nyilatkozik: „Leconte de Lisle archeológiái hűséggel akarta újraéleszteni a görög világot, rekonstruálni akart, nála a görögség cél volt. Nálam sohasem cél, mindig csak kifejező eszköz. Nálam a görögség csak hangulat, amelynek a felszíne alatt örök, tehát egyszerre régi és új, ókori és mai, konzervatív és modem érzések formák. [...] Az igazi költészet nem azért nyúlik vissza a múltba, hogy a múlt kísérteteit ébresztgesse; ez a költészet azért száll vissza a múltba, hogy 60 BMEIT 30. 61 Részletezését 1. lejjebb a Szilasi-kötet bejegyzéseinek jegyzeteinél. 101

Next

/
Thumbnails
Contents