Varga Katalin - Veres Miklós (szerk.): „… nem látunk semmit…”. Biró Lajos levelei és haditudósításai az első világháború éveiből (Budapest, 2017)

Bíró Lajos haditudósításai - Törökországi Kiküldetés 1916

Török-magyar érintkezés, Pester Lloyd M. 1916. február 5.11-12.,

Világ 1916. február 6. 5-6.

Ne kételkedjünk benne: Törökországban van egy bizonyos külön szimpátia Magyarország iránt. A postai tisztviselő rámosolyog az emberre, amikor meglátja, hogy Budapestre ad fel táviratot, és a vámhivatalnok váratlanul olyan barátságosat biccent felénk, mintha régi ismerőst üdvözölne. Van egy külön szimpátia Magyarország iránt. Másrészt azonban művelt török urak is meglepően informálatlanok Magyarország felől, és bár egy kiváló török költő lelkes verset bírt nemrégiben Magyarországhoz, a mégiscsak francia forrásokból táplálkozó török műveltségnek alig volt sejtelme róla, milyen sokat és milyen szeretettel foglalkozott a mi irodalmunk török témákkal. (Én Halil bejnek, a török külügyminiszternek megemlítettem a Jókai nevét. Őexcellenciája a legszeretetreméltóbb érdeklődéssel figyelt, de aligha tévedek abban a feltevésben, hogy akkor hallotta először ezt a nevet.)

A török-magyar viszonyról, jelenről, jövőről, lehetőségekről, valószínűségekről megkérdeztem egy nagyon okos és nagyon kitűnő magyar urat, aki régóta él Konstantinápolyban és jól ismeri Törökországot. Ahhoz, amit mondott, gondolom, se hozzá nem lehet tenni semmit, se belőle elvenni nem lehet semmit.- Törökországban - mondta informátorom - meglepő magyar szimpátiákat talál az ember, másrészt azonban Magyarországot természetesen nem ismerik eléggé. A konstantinápolyi magyar kolóniát igazán nem érheti vád; az megtesz mindent, ami tőle telik; de a konstantinápolyi magyar kolónia tagjait szinte a két kezén összeszámlálhatja az ember. Konstantinápolyban és egész Törökországban igen kevés magyar van; az, hogy a magyarok nagyobbára valóban tekintélyes emberek, nem sokat tehet ki egy olyan országban, ahol állandóan öt nagyhatalom és három kultúra viaskodott a befolyásért. Még az sem tehetett ki sokat, hogy a konstantinápolyi magyar egylet - egyébként meglepő sikerű - magyar kurzusokat rendezett. Ha Magyarországon most igyekeznek majd, hogy török-magyar szellemi érintkezést teremtsenek, és a kultúrjavaknak egy állandó cseréjét indítsák meg, az nagyon kitűnő és hasznos munka lesz. Karácsonyi János420 tudományos működése igazán nagy szimpátiákat hagyott hátra Konstantinápolyban; ha Törökországgal, török múlttal, török tudománnyal, Törökország informálásával ezentúl valóban rendszeresen foglalkozik Magyarország, annak nem maradhat el a jó hatása.

A török szellemi élet eddig elsősorban Párizs, másodsorban Berlin felé fordult. Lehetséges-e, hogy ezentúl Budapest és Magyarország felé

518 I BÍRÓ LAJOS HADITUDÓSÍTÁSAI

420 Karácsonyi János (1858-1929) történész, nagyváradi kanonok