Varga Katalin - Veres Miklós (szerk.): „… nem látunk semmit…”. Biró Lajos levelei és haditudósításai az első világháború éveiből (Budapest, 2017)
Bíró Lajos haditudósításai - Törökországi Kiküldetés 1916
516 I BÍRÓ LAJOS HADITUDÓSÍTÁSAI Egy igen művelt és igen kiváló török urat megkérdeztem:- Ez a nekem nagyon szimpatikus török nacionalizmus tisztában van-e már valamennyi céljával? Mi a terve a török birodalom nemzetiségeivel? Ha minálunk - káprázatos gyorsasággal megmagyarosodott városainkban például - valaki annyira magyarrá lett, hogy már az anyanyelve is magyar volt, akkor az kétségtelenül a magyarsághoz számított, akármi volt a vallása vagy a faji eredete. Ahhoz, hogy valaki valóban törökké legyen, elég-e ha már törökül beszél, vagy kell, hogy mohamedánná is legyen? A válasz ez volt:- A helyzet itt minálunk más, mint Magyarországon volt. Magyarországon a beolvasztottak legnagyobb részének soha más politikai céljai nem voltak, mint magának a magyarságnak. Más állami tudatot nem ismertek, csak a magyart. Törökországban a helyzetet az teszi nehézzé, hogy nem csupán az idegen nyelv, hanem a vallás már önmagában is máshová tartozást jelent, eltérést a török állam céljaitól, tehát a nemzeti nézőpontból bizonyos fokú megbízhatatlanságot. Ezért teljesen felhagytunk azokkal a korábbi kísérletekkel, hogy úgyszólván a törökségen túli nemzeti öntudatot teremtsünk. Mi nem beszélünk többé ottomán nemzetről, nem beszélünk oszmanlikről416 - mi török nemzetről beszélünk, és török nemzeti öntudatot akarunk. Ha azután a fejlődés során eljutnak oda, hogy a nemzeti életünk csakugyan beolvasztja magába az eddig idegen elemeket, akkor... hiszen ön ismeri a törökségnek a világtörténelemben igazán páratlan liberalizmusát.- Ha például egy nagy török író támad, aki azonban, mondjuk, keresztény?- Akkor, nem kételkedem benne, hogy azt mi örömmel és büszkén fogjuk a magunkénak vallani. * Achmed Dzsevded úrral,417 az Ikdam418 főszerkesztőjével magyar dolgokról beszélgetünk és Achmed Dzsevded úr egyszerre a következő kérdéssel fordult hozzám:- Ha a magyar kivándorlás olyan rettenetesen nagy volt, mint ön mondja, és ha a magyar paraszt valóban nem azért ment ki Amerikába, mert gyármunkássá akart lenni, miért ne lehetne akkor megcsinálni azt, hogy a magyar kivándorlás Törökország felé jöjjön? Nekünk mindennél nagyobb szükségünk van jó mezőgazdasági munkásokra, és a magyar 416 török nemzetiségű 4,7 Ahmet Cevdet Oran (1862-1935) török kiadó, író, újságíró 418 Isztambulban 1894 és 1928 között megjelent török politikai lap
