Varga Katalin - Veres Miklós (szerk.): „… nem látunk semmit…”. Biró Lajos levelei és haditudósításai az első világháború éveiből (Budapest, 2017)

Bíró Lajos haditudósításai - Törökországi Kiküldetés 1916

TÖRÖKORSZÁGI KIKÜLDETÉS 1916 I 495 előre. Nem vágtat; sehol nem is vágtatott, meglepően lassan kocog előre. Az ember elálmosodik és elalszik. Reggelre ragyog a nap és a barna kis faluban, amely mellett a vasút végigmegy, fehér minaret szegi magát az égbe. Az iszlám birodalma. Török föld. Kelet. Én most harcolok azokkal a szavakkal, amelyekkel tájékozott barátaim erre az útra elbocsátottak. „Majd meglátod, hogy el leszel ragadtatva. Majd meglátod, milyen csodálatos világ az." Nem aka­rok elragadtatva lenni. Ez az álmodozó, nagy síkság a Fekete-tenger és a Márvány-tenger között egyáltalában nem új nekem. Olyan, mintha a Tisza mentén volna. Sok rajta a cserjés, véges végig barnára száradt fű fedi, itt-ott van csak egy-egy tenyérnyi darab felszántva, néhol meg­látszik, hogy a felszántott földbe nem vetettek semmit, de a bamafüves, álmodozó nagy síkság mégis olyan, mintha a Tisza mentén lenne. Felette lassú számycsapással ragadozó madarak szállnak. A fűben fogoly bújkál és száz lépésnyire a vasúti síntől lassan üget előbb egy bozontos farkú róka, azután még egy. Távol dombokon nyájak látszanak, egy dombélen lovasok mozognak előre. Nagy csendesség, nagy nyugalom, végtelen, halk, szelíd nyugalom, amelyhez szólni szeretne az ember, amelyhez oda szeretne simulni, amelynek szerelmet szeretne vallani. Hol vagyunk? Mi ez? Ez a török ugar, keleti testvére ama magyar ugarnak. És mi... mi úgy vagyunk itt, mintha egy kissé hazajöttünk vol­na. Sárga turbánok, piros övék; feketehajú kislányok fekete ruhában - ta­lán örmények - és hosszú piros nadrágos kis török lányok; mecsetek és minaretek: ez más világ, ez új és ismeretlen. De láttam egypár török pa­rasztot: ha átöltöztetem őket, elmehetnek vasárnap Hajdú megyében egy kálvinista templomba. És láttam a Csataldzsa-vonal385 előtt, két tenger között a török ugart és Lüle-Burgász és Csataldzsa minden történelmi emlékénél jobban érdekelt, és abban az ujjongásbán, tapsviharban és ze­nében, amellyel a Konstantinápoly előtti állomások a vonatunkat fogad­ták, az foglalkoztatott és egyelőre Konstantinápolyban sem tudok más kérdést, mint azt, mi lesz a háború után a török síksággal és mi történik a török paraszttal. Az első Balkán vonat, Pester Lloyd M. 1916. január 22. 9., Világ 1916. január 22. 7. Az első Balkán vonat lefutotta a maga útját és egy-két órával ezelőtt, pon­tosan és minden baj nélkül - amint várható volt - érkezett Konstanti- nápolyba. Az utazás különös voltát és a vonatnak ünnepi karakterét a 385 védelmi vonal Konstantinápolynál

Next

/
Thumbnails
Contents