Varga Katalin - Veres Miklós (szerk.): „… nem látunk semmit…”. Biró Lajos levelei és haditudósításai az első világháború éveiből (Budapest, 2017)
Bíró Lajos haditudósításai - Szerb Front 1915
SZERB FRONT 1915 I 459 hivatalos személyek csempészték át a Monarchia területére, éppen úgy be lehetne bizonyítani, hogy az egész gyilkosság tervét Pasics gondolta ki. Én beavatott helyről tudom, hogy Pasics az igazi bűnös. A trónörökös pár meggyilkolása Pasics műve volt.358 Ehhez nekünk nincs hozzátenni valónk, ebből nincs elvenni valónk. Radulovics úr még Pasics rövid jellemzését adja:- Pasics - mondja - mérnöknek indult. Első nyilvános munkája a po- zsareváci községháza felépítése volt. Amikor az épület készen állott, kiderült, hogy az emeletre nem lehet felmenni: hiányzanak a lépcsők. Mérnöknek tehát nem vált be Pasics, politikai kiabálónak annál inkább. De a politikai pályája is bővelkedik érdekes részletekben. Amikor Knyezsevics merénylete359 után a statárium idején Pasicsra nagyon fenyegető lett a helyzet, akkor Pasics elment Milán királyhoz könyörögni és megígérte, hogy bevádolja a bíróság előtt a saját párthíveit, csak őt mentsék fel. A bíróság előtt csakugyan antidinasztikus üzelmekkel vádolta a saját pártját. Akkor kapott negyvenezer frank jutalmat. A radikálisok senkit akkor jobban nem gyűlöltek, mint Pasicsot. Később megbocsátottak neki, és Pasics végigfutotta a maga változatos pályáját. Az első nyilvános munkája a lépcsődén pozsareváci községháza építése volt, az utolsó: a szerencsétlen Szerbia temetése. Nekünk ehhez sincs hozzátenni valónk. A háborúról beszélünk; arról a rettentő csalódásról, amely a szerb háborús pártot érte.- Én már a szarajevói gyilkosság után megmondottam nekik - szól Radulovics doktor, -, hogy annak idején meggyilkolták Murád szultánt360 is. Murád szultánt igen, de a török hadsereget nem. A radikálisok azonban se akkor nem hajlottak a belátásra, se azóta nem hajlandók sem358 Nikola Pasic szerb miniszterelnök valószínűleg tudott a készülő merényletről, de az itt bemutatott szerepe erősen túlzó. A merénylet ötletgazdája ugyanis az a Dragutin Dimitrijevic (Apisz) volt, aki a háború előtt a szerb vezérkar katonai hírszerzését vezette. Dimitrijevic nevéhez fűzhető például az Obrenovics-dinasztia elleni 1903-as merénylet megszervezése, amelynek során brutálisan meggyilkolták Obrenovics Sándor királyt és feleségét. Dimitrijevic 1911-ben hozta létre a Fekete Kéz nevű szervezetet, amely a szerbség egyesülését tűzte ki célul. A kezdetektől Pasic és a Fekete Kéz között komoly ellentétek feszültek Nagy-Szerbia megteremtésének kérdéséről. Később Szerbia összeomlása után, az emigrációba kényszerült Pasic, valamint Sándor trónörökös és a Fekete Kéz viszonya megromlott. 1916-1917 folyamán, amikor a Fekete Kéz a miniszterelnök és a trónörökös pozícióját kezdte veszélyeztetni, teljesen leszámoltak velük. Dragutin Dimitrijevic-et 1917. július 13-én két másik társával együtt kivégezték. 359 1899. július 6-án Knezevics (Gyúró) sikertelen merényletet hajtott végre I. Milán ex- király ellen. 360 V. Murád szultánt (1840-1904) néhány hónapos uralkodás után 1876-ban fosztották meg trónjától.
