Varga Katalin - Veres Miklós (szerk.): „… nem látunk semmit…”. Biró Lajos levelei és haditudósításai az első világháború éveiből (Budapest, 2017)

Bíró Lajos Levelei - 1914

1914 I 43 közleményeket táviratozok meg. Hogy ez meg ne történjék, elsősorban a Lloyd érdeke. Kérlek szépen tehát, hogy azt a táviratot, amely alatt ott a nevem, kegyeskedjél a nevemmel adni, azt amelyet nem írok alá, azzal a megjelöléssel, hogy Kriegspressequartierből jövő jelentés. Azt hiszem, ezt helyesnek fogod találni. Ha innen továbbmegyünk, talán változik az egész helyzet. Ha ilyen marad, akkor semmi értelme, hogy itt negyvenöt ember - köztük egy pár ló - tölti az időt. Kezedet csókolja Lajos [1914.] Augusztus 26. Gyarapodási naplószám 2016/34/2/2 Drága szívem, röviden írok. Ma itt mozgalmas nap van. Idegesség és vá­rakozás. Mire ez a levél ott lesz, ott lesznek már azok a hírek is, amelyekre várunk. Lehet, hogy innen azután hamarosan továbbmegyünk. Tegnap és ma még nem kaptunk postát; remélem, estére kapunk. Levelet várok végre megint magától. írjon, szívem, minden nap. Szeretettel L. [Pb. 1914.] augusztus 27. V. 5394/15. Drága szívem, ma, huszonnyolcadikán délben, megkaptam a huszonket­tedikén éjjel írott levelét. Képzelheti, hogy örültem neki. Megkaptam az 1913 darabjait is, amiben az a furcsa, hogy az egyik darabot már két nap­pal ezelőtt megkaptam. Viszont ma kaptam meg a Vadnai81 huszonötö­dikén kelt levelét is. A posta egészen bolond, de nem lehet rossz néven venni tőle. Most a leveled, szívem. Mindenekelőtt nagyon kérlek rá: ne aludj rosz- szul, és ne légy nyugtalan és ideges. Hogy az ember szíve ne fájjon, az lehetetlen. De őrizni és óvni kell magadat. Vége lesz ennek is; és akkor egészségesnek és erősnek kell lenned. Teljes és fenntartás nélkül való önzéssel követelem ezt; szinte haraggal; annyira a magaménak érezlek, annyira az enyémnek, hogy még a te jogodat se ismerem el arra, hogy árts magadnak. Kedves drágaságom, hogy szeretlek! Kicsim, Jolánkám, egyetlenem, milyen édességes vagy. Milyen öröm, megnyugvás és bol­dogság. - Mindig fáj másról írnom, magamat félbeszakítanom, az az ér­zésem van, hogy hosszú oldalakat mindig szerelmi vallomásokkal kelle­ne megtöltenem; igazán alig tudom megállni, hogy az emberekhez oda ne menjek, és nekik azt ne mondjam, hogy te vagy, és az enyém vagy, és imádlak, és ujjongok, ha rád gondolok. - Csak azért nem teszem, és azért szakítom magamat erőszakkal félbe, mert ha nagyon átadom magamat ezeknek az érzéseknek, akkor nagyon elkezdek hazavágyódni, fájni kezd 81 Vadnai Henrik (1854-1933) a Pester Lloyd kiadóhivatali igazgatója

Next

/
Thumbnails
Contents